Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

pszichoanalízis

A pszichoanalízis a Sigmund Freud által a XX. század kezdetén kidolgozott és követői által továbbfejlesztett személyiségelmélet és pszichoterápiás eljárás is egyben.

Pszichoanalízis fogalma

Az elmélet középpontjában a tudatunkon kívüli gondolatokat, attitűdöket, motivációkat, érzelmeket és késztetéseket magában foglaló tudattalan áll.

Freud szerint a gyermekkor elfogadhatatlannak ítélt vágyai kiszorulnak a tudatból és a tudattalanba ágyazódva annak részeseként befolyásolják gondolatainkat, érzelmeinket, és így cselekvéseinket.

Ezek az elfojtott gondolatok álmokban, nyelvbotlásokban (Freudi elszólás) nyilvánulnak meg.

A klasszikus freudi elméletben a tudattalanból származó kívánságok mögötti motivációk szinte minden esetben szexualitás vagy agresszivitás köré szerveződnek.

A pszichoanalízis mint módszer

A pszichoanalízis elmélete alapján működő terápiák az emberi magatartás tudattalan motiváló tényezőinek feltárására és megértésére építenek. Céljuk az adott személy magatartásának, viselkedésének ezen keresztül történő megváltoztatása, a terápiás helyzetben folyó közös munka révén. 

A pszichoanalízis beszélő kúra, amely a szabad asszociáció módszerén alapul.

Az alapszabályban a beteg arra kap felhívást, hogy megszorítás nélkül mondjon ki mindent, ami az eszébe jut, függetlenül a kontextustól, illemtől, a szégyen vagy bűntudat érzésétől vagy egyéb akadályoktól. A  konfliktusos részek az asszociáción keresztül megjelennek, melyeket a terapeuta segít megérthetővé és átdolgozhatóvá tenni.

Felhasznált szakirodalom

  • Atkinson, R. C. Hilgard,E. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

  • Gyimesi J. (2011). Pszichoanalízis és spiritizmus. Typotex Kiadó, Budapest.

« Vissza a Lexikonhoz
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.