Valláson többnyire természetfeletti erő(k)be vetett hit értendő – lehet személyes vagy személytelen, melyhez minden esetben sajátos kultuszrendszer kapcsolódik.
Vallás fogalma
A vallás a világnak és a valóságnak az emberek valamely csoportja által elfogadott értelmezési modellje, e modellhez rendelt értékekkel, normákkal és az ezekből következő emberi magatartás-, észlelés- és gondolkodás-formákkal. A vallás nem egyezik meg a spiritualitás fogalmával.
A vallás a hitvilág és a gyakorlat összessége.
A legtöbb vallás bizonyos közös vonásokat mutat. A vallás a következő alkotóelemekből állhat: szent iratok, hitvallás, kultusz és gyakorlat, hierarchia és erkölcs. Az öt legtöbb hívővel rendelkező világvallás: kereszténység, iszlám, hinduizmus, buddhizmus, kínai univerzalizmus. Ezek a vallások két nagy csoportra oszthatók: a keleten és a nyugaton kialakult ideológiákra.
Keleti vallások
A keleti vallások szerint a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, a benne végbemenő valamennyi történést önmaga szabályozza, és minden létezés legfőbb elvét személytelen világtörvény képviseli. Például:
A buddhizmus vallásának alaptétele az üdvösségéhez vezető út.
Ez egy út, a lelki fejlődés útja, nem pedig hitvallás. A buddhizmus nyolcrétű ösvénye elvezet az üdvösség, a nirvána eléréséhez. Ez az ösvény elpusztítja az önzést, a haragot, a kapzsiságot, a rosszindulatot és más gonosz gondolatokat, és megtisztítja a szívet. Ezután virrad rá az egyénre a megvilágosodás, amely elhozza a tökéletes békét.
Nyugati vallások
A nyugati vallások mindennek a létezését egy, a világtól elkülönült, annál végtelenül hatalmasabb személyes Istentől eredeztetik, aki mindent a semmiből hozott létre és uralkodik mindenek felett. Például:
A kereszténység egy egyistenhívő vallás, amelynek középpontjában Jézus élete és tanításai állnak.
Mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A keresztények hite szerint Jézus az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztényhit Isten fiának tartja, aki Isten és ember egy személyben.
A kereszténység számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze.
Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek több fő ágazatai: az ókeleti, ortodox, katolikus, ókatolikus és protestáns. A kereszténységben a Föld teremtése és vége közötti időszak egyszeri és megismételhetetlen.
Ateizmus
A vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja az ateizmus. Ez sem egyetlen, homogén ideológia, hanem számos különböző eszmei irányzat összessége.
Szűkebb értelmezések szerint ateistának a természetfeletti lények létezését kifejezetten tagadó ideológiák tekintendők.
Tágabb értelmezések szerint ide tartoznak a természetfeletti létezését elutasító, de ezen meggyőződésének hangot nem adó, illetve a kérdéssel egyszerűen nem foglalkozó egyéb ideológiák is.
Felhasznált szakirodalom
- Hamilton, Malcolm B. (1998). Vallás, ember, társadalom – elméleti és összehasonlító vallásszociológia. Megújuló világképek Sorozat. AduPrint, Budapest.
- Saroglou, Vassilis, Jaspard, Jean-Marie (2003). A vallás pszichológiája és a személyiség az ötfaktoros modell nézőpontjából. Magyar Pszichológiai Szemle, 58(1), 83-112.
- Vergote, A. (2003). Mi és mi nem a vallás pszichológiája? Magyar Pszichológiai Szemle, 58(1), 5-18.