A genetika, vagy más néven az örökléstan tudománya a génekkel és az öröklődéssel foglalkozó tudományág.
Genetika fogalma
A genetika szó 1905-ben, William Bateson, angol tudós munkája nyomán került a szakmai tudatba. Bateson feltárta, hogy egy élőlény genetikai információit a kromoszómák hordozzák, ahol az információ a DNS-ben kerül kódolásra, azaz itt lelhetők fel azok az instrukciók, amelyek egy-egy adott fehérje felépítéséhez szükségesek. Egy gén információi alapján többféle fehérjetípus is felépíthető.
A DNS maga az örökítőanyag, a három fő makromolekula egyike (DNS, RNS, fehérjék).
A DNS három komponensből épül fel. Megtalálhatók benne egyrészt heterociklusos bázisok (adenin – A, guanin – G, citozin – C, timin – T), másrészt pentóz, harmadrészt pedig foszforsav. A DNS hélix (spirálos) szerkezete lehetővé teszi az információk öröklődéshez szükséges stabil megkettőződését.
Felhasznált szakirodalom
- Atkinson, Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
- Cole, M., Cole S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.