csoportpolarizáció

A csoportpolarizáció az egyéni vélekedések és gondolatok csoportbefolyásra történő, szélsőséges irányba való elmozdulása.

Csoportpolarizáció fogalma

A csoportok döntéseiben alapvetően két folyamat játszódik le, amelyek közül egy csoportpolarizáció. Ezzel szemben a másik folyamat a kiegyenlítődés, amely során a csoporttagok álláspontjai megoszlanak, és minden lehetséges döntési alternatívát hasonló arányban képviselnek.

A csoportdinamika meghatározó eleme a csoportpolarizáció, amely a csoport gondolkodási folyamatai mögött meghúzódó tényező.

Bárhol és bármilyen csoportban felléphet, ahol hasonló gondolkodású emberek találkoznak. A csoporttagok ekkor a csoportban nem önálló individuumként vesznek részt, kölcsönösen hatnak egymás gondolataira, érzelmeire és viselkedésére. Gondolataik, érzelmeik és tetteik fokozatosan alakulnak át, és válnak egyformává, a csoport alakulásának előrehaladásával párhuzamban. A csoportok ezáltal hozzák létre társas normáikat, vélekedéseiket és szabályaikat az elvárt magatartási formákról. A csoporton belül kialakuló viták a csoport vélekedéseit, és az abból fakadó döntéseket még jobbá (konstruktívabbá), vagy még rosszabbá (destruktívabbá) tehetik.

Mi áll a csoportpolarizáció mögött?

A csoportpolarizáció mögött a csoporthoz tartozás szükséglete áll. Vágyunk arra, hogy a csoport elfogadjon és értékes tagjának tekintsen minket, így az elismerését hajlamosak vagyunk a véleményünk hozzá való igazításával kivívni. Ebben szerepet játszik a csoportnyomás, azaz a csoport nyílt, vagy rejtett elvárása véleményünk egyeztetésével kapcsolatban.

Egy mérsékelt vélemény több más, hasonló véleménnyel találkozva és megerősödve, könnyen radikalizálódhat és szélsőségessé válhat.

Az internet jó táptalaja a csoportpolarizációnak.

A csoportpolarizációt befolyásoló tényezők

A csoportpolarizációt befolyásolja az információfeldolgozás mélysége, és a döntésben való egyéni felelősség mértéke. Felszínes információfeldolgozás esetén, amikor a döntéshozatalban való egyéni felelősség alacsony, hajlunk a csoportpolarizációra, azaz a többségi vélemény elfogadására és hangoztatására. Mély információfeldolgozás esetén azonban, amikor magas az egyéni felelősségünk a döntéshozásban, hajlunk az akár csoportgondolkodással ellentétes, önálló vélemény kialakítására.

Felhasznált szakirodalom

• Smith, E. R., Mackie, D. M., Claypool, H. M. (2016): Szociálpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.