Az alkoholizmus – más néven alkoholfüggőség – egy olyan addikció, ahol a függőség tárgya az alkohol.
Alkoholizmus fogalma
Az alkoholt már évezredek óta használják tudatmódosítónak szerte a világon. Alkoholistának nevezzük azt a személyt, aki alkoholfüggő. Az alkoholista személyek gyakrabban és nagyobb mennyiségben fogyasztanak alkoholt. Ha nem jutnak alkoholhoz, erős sóvárgást tapasztalnak, illetve elvonási tünetek jelennek meg náluk.
Ki tekinthető nagyivónak?
A WHO általános definíciója szerint nagyivónak az tekinthető, akinek szeszfogyasztása olyan mértéket ér el, hogy az észlelhető testi és szellemi zavarral, egészségromlással, az interperszonális viszonyok károsodásával jár, károsítva az ivók társadalmi és anyagi helyzetét.
A hangsúly tehát nem az elfogyasztott alkohol mennyiségén van, hanem az általa kiváltott hatások a döntőek.
E. Morton Jellinek az alábbi ivási típusokat határozta meg:
Az alkoholizmus előszobái
- Alfa alkoholista, a problémaivó
Jellemzői:
– nincs fizikai függőség
– nincsenek fizikai tünetek elvonáskor
– lelki igénye van az ivásra (ellazulás, feloldódás, problémamegoldás)
– ritkán részegedik le
– képes az absztinenciára - Béta-alkoholista, a „csak azért iszom, mert…” típus
Jellemzői:
– különbség az Alfákhoz képest: nincs pszichés függés, de bizonyos okok miatt (társaság, munkahely, szokások) rendszeresen iszik
– neki már egyre nagyobb adagokra van szüksége, hogy elérje a hatást
Alkoholizmus
- Gamma-alkoholista, a „sárga földig” típus
Jellemzői:
– megvonási tünetei vannak
– kontrollvesztő, gyakran lerészegedik
– sóvárog az alkohol után
– társasági kapcsolatai megromlanak
– anyagi és szociális helyzete mélyrepülésben
– testi és lelki egészsége folyamatosan romlik - Delta-alkoholista, a „nem bírom pia nélkül” típus
Jellemzői:
– ugyanaz, mint a Gamma-ivóknál, kivéve a kontrollvesztést, ők ugyanis nem rúgnak be látványosan - Epszilon alkoholizmus, a gépszíjas
Jellemzői:
– élesen elkülönül a többi típustól, mivel ivása rohamszerű
Felhasznált szakirodalom
- Heilig, M. (2016). Alcoholism. Encyclopedia of Bevavioral Neuroscience, 34-40.
További felhasznált szakirodalom itt és itt.
« Vissza a Lexikonhoz