A megértés mint kapaszkodó
Az ÉRTELEM rovat azoknak szól, akik számára elsősorban a megértés ad biztonságot. Akik az értelemhez, az elméletekhez és az empirikus bizonyítékokhoz fordulnak, amikor bizonytalanságot, szorongást élnek meg. Akik szeretnék tudni, mi miért történik, és hisznek abban, hogy a megértés önmagában is hozhat megkönnyebbülést.
Itt kapnak helyet többek között a pszichológiai és más tudományos elméletek, a bizonyíték-alapú pszichoedukáció – például a személyiségintegráció és a kognitív viselkedésterápia bemutatása, illetve a személyiségtípusok és személyiségzavarok leírásai. Közérthetően bontjuk ki, mit jelentenek a gyakorlatban a kognitív torzítások, hogyan működik az elme stressz és fenyegetettség alatt, és mi történik az idegrendszerben szorongás vagy tartós túlterheltség idején.
A rovat célja nem a tankönyvszerű tudásátadás, hanem a tudomány hétköznapi nyelvre való lefordítása. Kutatási eredmények, elméletek és modellek válnak itt kapaszkodóvá: hétköznapi példákon és metaforákon keresztül segítjük a rálátást arra, ami eddig zavarosnak, ijesztőnek vagy „érthetetlennek” tűnt.
Az ÉRTELEM rovat teret ad annak a felismerésnek, hogy a racionalitás sokszor védelem és menedék. Nem baj, ha a megértéshez fordulunk – amíg nem szakadunk el általa a testtől, az érzésektől és a tapasztalattól. A tudomány itt nem végállomás, hanem híd: segít megérteni, mi történik velünk, és mikor van szükség arra, hogy a megértés mellé megérkezzen a tapasztalás, az átélés és a gyógyító kapcsolódás is.
Mit tanulhatunk Limpár Imre könyvéből? A „100 mondat, amely megváltoztatta az életemet” című könyv egy pszichológus őszinte, személyes tapasztalatait és felismeréseit tárja elénk. A megosztott történetek olykor mosolyt csalnak az olvasó arcára, hiszen a szerzőtől megszokott humoros stílusban olvashatjuk őket. A mókás emlékek mellett azonban számos mély gondolatot, tanulságot, vagy épp fájdalmas pontot is megoszt … Olvass tovább
Játékosként gyakran felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetne feljebb jutni a ranglétrán vagy éppen hol hibáztuk el az adott meccset. És természetesen, hogy hogyan válhatnánk legalább fele olyan jó játékosokká, mint a T1, a G2 vagy éppen a Gen.G tagjai? Burján Réka írása. Csapatmunka az e-sportban Egy csapat sikerét számos tényező meghatározza. Nem mindegy, hogy … Olvass tovább
Gyakran olvashatjuk, hogy a telefon milyen káros az egészségünkre: rontja a figyelmünket, felborítja az alvásciklusunkat és tele van káros tartalmakkal… Szóval jobb lenne, ha nem is használnánk a telefont a rendeltetésszerű célján kívül semmire. Természetesen ez a szélsőséges gondolkodásmód sem célravezető, és a mai, kütyükkel teli életstílusunkkal összeférhetetlen. Arra sajnos kevesen gondolnak, hogy mennyi hasznos … Olvass tovább
Az elmúlt években a coaching egyre inkább a figyelem középpontjába került, mint hatékony fejlesztési eszköz, amely segíti az egyének és szervezetek teljesítményének növelését (ICF, 2020). Különösen népszerű a munkahelyi környezetben, ahol a szervezetek jelentős erőforrásokat fektetnek be az alkalmazottaik készségeinek fejlesztésébe és jóllétük növelésébe (Bozer és Delegach, 2019). Azonban felmerül a kérdés: mi teszi a … Olvass tovább
Létezik-e olyan, hogy megérkezés, vagy az egész élet önmagában egy útkeresés? Amikor túrázni megyünk, van előttünk egy térkép, kezünkben egy iránytű, a turistajelzések pedig segítenek, hogy ne tévedjünk el. De hogyan boldogulhatunk az életünkben, amikor nem tudjuk előre, hogy mikor jön hegycsúcs, lejtő vagy éppen útelágazás? A következő néhány bekezdésben az útkeresés témáját járjuk körül. … Olvass tovább
Évtervezés és fogadalmak. A Bristol Egyetem 3000 fős mintán végzett kutatása alapján az emberek 88%-a nem tartja be magának tett újévi fogadalmait. Nem csoda, hogy a legtöbben szkeptikusan tekintünk valakire, ha elhangzik a szájából az „új év, új lehetőségek” kijelentés. Ekkor gondolkodtunk el azon, hogy talán nem is velünk, hanem az eszközzel van a baj, ami a terveink gyakorlatba való … Olvass tovább
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrumzavar egyik enyhébb megjelenési formája. „Jól funkcionáló autistaként” is szokták nevezni a tüneteit mutató személyeket – akárcsak a hatodikos Mátét, akit közel egy éve diagnosztizáltak Asperger-szindrómával. Milyen lehetőségeink vannak a zavar kivizsgáltatására? Hogyan tudjuk feldolgozni a hírt, hogy gyermekünk autista? Milyen eszközökkel támogathatjuk kisfiunkat / kislányunkat szülőként ezen a nehéz úton? … Olvass tovább
Napjainkban sokszor hallhatjuk és olvashatjuk azt, hogy a hangulataink és érzéseink megélése nagyban segítheti a személyes fejlődésünket. Terápián, de a való életben is sokszor felteszik nekünk ezt a kérdést: „Hogy érzed magad?” A rohanó hétköznapokban nehéz lehet választ adni arra, pontosan milyen hangulatban is vagyunk. A folyamatos munka mellett arra is hajlamosak vagyunk, hogy teljesen … Olvass tovább
Minden bizonnyal te is emlékszel még életed első nagyobb megmérettetésére. Legyen ez az első iskolai felelésed, az első nagyobb versenyed vagy éppen az első munkahelyi megpróbáltatásaid egyike. Nagy valószínűséggel sokunkban hasonló érzelmek jelennek meg ezen események hallatán. Barátoktól, családtagoktól gyakran hallani, hogy „Ugyan már, ez semmiség, ne izgulj!”, de vajon a heves szívverés, az izzadó tenyér … Olvass tovább
Mire valóak a hibáink? Hogy rossz érzéseink legyenek, és eltántorítsanak a céljainktól? Vagy arra, hogy tanuljunk belőlük? Vajon miből tanulunk többet, a sikereinkből vagy a kudarcainkból? A pozitív pszichológia és a 21. századi szervezeti kultúra kialakulásával teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy át kell alakítani a hibáinkhoz való viszonyunkat. De még mindig az látható, hogy sok embernél, … Olvass tovább