tanuláselmélet

A tanuláselméletek a különböző tanulási formák tanulmányozásának elméletei. A leghíresebb tanuláselméletek a behaviorista és a kognitív megközelítés.

Tanuláselmélet fogalma

A tanulásnak alapvetően több formáját különböztethetjük meg egymástól: a habituációt vagy szenzitizációt, a klasszikus kondicionálást, az instrumentális (operáns) kondicionálást, az utánzást és a komplex tanulást.

A különböző tanuláselméletek ezeknek a tanulási formáknak a megfigyelésével, tanulmányozásával jöhettek létre.

A behavioristák főleg a klasszikus és az instrumentális kondicionálást vizsgálták, számos világhírű kísérlet elvégzésével. Gondoljunk csak Pavlovra a klasszikus kondicionálás területén, vagy Skinner galambkísérleteire az instrumentális kondicionálásra fókuszálva.

Kognitív tanuláselmélet

A kognitív tanuláselmélet az összetett, komplex tanulást vizsgálja. A külvilágból érkező információkat képesnek kell lennünk leképezni az agyunkban – azaz mentális reprezentációt létrehozni, és különböző műveleteket végrehajtani rajta. Mint ahogy a patkányok képesek arra, hogy mentális térképet hozzanak létre az agyukban.

Szociális tanuláselmélet

A szociális tanuláselmélet – Miller és Dollard elmélete ­­- érdekessége, hogy a gyermekek tanulását vizsgálja, mely szerint a gyerekek spontán viselkedését erősítik meg a felnőttek. A gyerekek úgy tanulnak tőlünk, felnőttektől, hogy megfigyelik a viselkedésünket és utánozzák azt – gondoljunk csak a Bandura nevéhez fűződő híres Bobo baba kísérletre.

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
• Cole, M., Cole S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.