A kapunyitási pánik során a túl sok választási lehetőség, a megfelelési kényszer és a jövőtől való félelem következtében szorongás és félelem alakul ki az egyénben.
Kapunyitási pánik fogalma
A húszas évek eleje egy kihívásokkal teli időszak, így számos kutatás irányult erre az életszakaszra. A kapunyitás pánik kifejezést elsőként Robbins és Wilner használta, és úgy találták, hogy ez a szakasz valódi krízisnek tekinthető, mivel pszichés betegségek (például szorongás vagy depresszió) kialakulásához is vezethet.
A kapunyitási pánik leginkább két korcsoportra jellemző: az egyetemet kezdő, illetve az egyetem után munkába álló fiatalok körében.
Az előbbi esetben a középiskolából való kikerülés során a fiataloknak el kell dönteniük, hogy milyen szakon tanuljanak tovább, a választások lehetősége pedig hatalmas. Emiatt kialakulhat egyfajta bizonytalanságérzés, mivel minden választás egyben veszteséggel is jár. A sikeres felvételi esetében is előfordulhat szorongás, hiszen a fiatalok nem lehetnek benne biztosak, hogy jól döntöttek-e.
Utóbbi esetben az egyetemről való kikerülés után a fiatalok munkába állnak, és szembesülnek a realitással, ami sok esetben nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket a felnőtt léttel szemben támasztottak.
Mindkét esetben közös, hogy a fiatalok nagymértékben csalódnak, ennek következtében pedig megkérdőjelezik választásaikat, de akár még önmagukat is.
Felhasznált szakirodalom
- Leist B. B., Jámbori Sz. (2016): A kapunyitási pánik vizsgálata a megküzdési módok és a szorongás függvényében. Alkalmazott pszichológia 16(2), 69–90.