csúcsélmény

A csúcsélmény az önmegvalósítás pillanatának intenzív megélése.

Csúcsélmény fogalma

Olyan élmény, amelyet boldogság és kielégülés jellemez, a cél elérésének egy időleges, nem mások ellen irányuló és nem éncentrikus állapota.

A csúcsélményt önmagát érvényesítő, önmagát igazoló pillanatnak érezzük, amely magában hordozza saját belső értékét. A csúcsélmény mindig jó és kívánatos, és soha nem élik meg rossznak vagy nemkívánatosnak.

Maslow szerint csúcsélményben csak akkor lehet részünk, ha szükségleteink kielégültek. Elmélete (1943) alapján a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, mely az alapvető biológiai szükségletektől az önmegvalósítás pillanatáig terjed, amit Maslow csúcsélményeknek nevezett.

A csúcsélmény érzése

Nagyon hasonlít a flow megélésére.

Jellemzői:

• mintha össze lennénk kapcsolva a környezetünk elemeivel;
• a színek és a hangok élesebbek;
• az időérzék elvész;
• az áhítat érzése, extázis jár át.

A csúcsélmény és a B-értékek

Maslow szerint a csúcsélmény átélése során nem a saját, hanem a világ értékeit észleljük, melyeket lét-értékeknek, más néven B-értékeknek nevez. Ezek az értékek a következők:

1. teljesség;
2. tökéletesség (“pont-jó-ahogy-van-érzet”);
3. befejezés (beteljesülés);
4. igazságosság;
5. elevenség, életteliség;
6. gazdagság (összetettség);
7. egyszerűség (kendőzetlenség);
8. szépség;
9. jóság;
10. egyediség;
11. erőfeszítés nélküliség;
12. játékosság;
13. igazság, becsületesség, valóság;
14. magában valóság (függetlenség).

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
• Maslow, A. H. (1943). A theory of human motivation. Psychological Review, 50(4), 370-396. http://dx.doi.org/10.1037/h0054346
• Maslow, A. (2021). A lét pszichológiája felé. Budapest: GABO Kiadó.