Az amnézia részleges vagy teljes emlékezetvesztés. Ezt okozhatja stroke, baleset okozta agysérülés, alkoholizmus, sebészeti beavatkozások.
Amnézia fogalma
Megkülönböztetünk anterográd és retrográd amnéziát.
- Az anterográd amnézia elsődleges tünete a napi események és új információk fejben tartásának, elsajátításának súlyos zavara. Az 50 első randi c. film főszereplőjéhez hasonlítható: a balesete előtt történtekre tisztán emlékszik, mintha csak tegnap lett volna, de új arcokat, új embereket és a baleset utáni eseményeket teljesen elfelejt.
- A retrográd amnézia esetében a baleset vagy sérülés előtt történt dolgokra nem emlékeznek. Ennek viszont számos különböző formája lehet.
A hosszú távú emlékezet felosztható: explicit (deklaratív – adatok, tények tárolása), és implicit (procedurális – általános készségek, szokások, érzelmi állapotok) memóriára, és az amnéziák esetében bármelyikben zavar állhat be.
Torzult emlékezet
Fontos szót ejtenünk az emlékezet egy sajátosságáról, ami nem egyeztethető meg az amnéziával. Schachter szerint ugyanis szubjektíven emlékezünk. Emlékeinket az emléknyomok és az emlék felidézését segítő támpontok határozzák meg. A támpontok irányított kérdésekkel történő befolyásolásával, befolyásolható az emlékezet. Amikor a múlt és jelen között ilyen jellegű kapcsolat áll fenn az emlékezés során, retrospektív emlékezetről beszélünk.
Az emlékezés során álemlékek jelenhetnek meg, amelyeknek egyrészt az a célja, hogy az információréseket feltöltsék, és teljessé tegyék a felidézett történetet.
E folyamat során a képzelet, és az álmok elemeit is felhasználhatja az elme.
Az álemlékek tudatos létrehozása
Az álemlékek tudatosan is létrehozhatók. Megfelelő technikával, megfelelő mélységben és gyakorisággal kódolva az álemlék beépíthető a valós emlékek közé (lásd pl.: gázláng technika, egyes elhárító mechanizmusok).
Egy-egy esemény felidézése során az egyén arra törekszik, hogy beszámolójának, azaz emléknyomainak hitelességét növelje.
Ismételt felidézéseket követően az elme egyre biztosabbá válik az emléknyomok részleteinek hitelességében.
Felhasznált szakirodalom
- Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
- Bodonyi J. (2015): Sodródó képzelet. DLA értekezés, Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola.
- Cole, M., Cole S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.