bűncselekmény

A bűncselekmény szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, mely veszélyes a társadalomra, illetve amit a törvény büntet.

Bűncselekmény fogalma

A bűncselekményt két típusra osztjuk: bűntett és vétség.

Bűntett és vétség között különbséget tesz a jog, mégpedig a vétségre maximum két évig terjedő büntetés szabható ki, a bűntett pedig két évet meghaladó büntetéssel jár.

Bűncselekmény és kóros elmeállapot

Érdekes tény, hogy a bírósági perekben az ítéletek alkotásánál hozhatnak olyan döntést, mely szerint a vádlott „bűnös, de elmebeteg”. Ezekben az esetekben a bűntett elkövetése idején a vádlottat súlyos gondolkodásbeli vagy hangulati zavarok befolyásolták, károsítva az ítélőképességet és valóságérzékelést. Arról, hogy ki szenvedett elmebetegségben a bűncselekmény elkövetésekor, igazságügyi szakértő dönt.

A Btk. szerint az minősül kóros elmeállapotú személynek, aki nem képes felismerni cselekedeteinek a következményét, vagy ha fel is ismeri, nem tud ennek megfelelően cselekedni, tehát a felismerési és az akarati képessége elégtelennek bizonyul.

Kóros elmeállapotú személyekkel szembeni eljárás

Ezekkel a személyekkel szemben az eljárás más, ugyanis büntetés nem szabható ki számukra, ugyanakkor intézkedés és kényszergyógykezelés igen. Intézkedés akkor alkalmazható, ha a személy által elkövetett bűncselekmény mások számára veszélyesnek bizonyult, illetve fennáll az ehhez hasonló tettek újbóli megcselekvése, és egy évnél hosszabb szabadságvesztésre ítélné a bíróság, ha büntethető lenne a személy. A kényszergyógykezelés időben nem behatárolt, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetben (IMEI) kerül rá sor, és addig tart, ameddig szükséges.

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
• 2012. évi C. törvény.

További felhasznált szakirodalom itt tekinthető meg.