alvás

Az alvás az ébrenléti működési mintázat felváltása az alvási működési mintázattal.

Alvás fogalma

Az alvás csak látszólag a tudatosság ellentéte: bár az álombéli gondolkodás több szempontból is különbözik az ébrenléti gondolkodástól, elmondható, hogy alvás közben is gondolkodunk, s emlékképeink is keletkeznek. Az alvás tehát nem teljesen nyugalmi állapot: vannak, akik még járkálnak is közben.

Az alvás szakaszai

Megkülönböztetjük egymástól az ún. REM és NREM alvási fázisokat.

Az alvás nem REM szakaszokkal kezdődik, és több, REM- valamint NREM-szakaszokat egyaránt tartalmazó alvásciklusból áll.

A NREM-alvás alatt a szemmozgások lényegében szünetelnek, a szívritmus és a légzés lassul, ellazulnak az izmok, csökken az agy anyagcsere-sebessége.

A REM-alvásban ezzel szemben 10-20 mp-nyi hosszúságú szemmozgások jelennek meg, a szívverés szaporábbá válik, az agy anyagcsere-sebessége gyorsabb, mint ébrenléti állapotban. A REM-alvásban az agy el van vágva érzékelő- és mozgási csatornáitól, de az agy rendkívül aktív. Ebben a fázisban felébresztett emberek szinte mindig álmodnak valamit, általában érzelmekkel, logikátlan váltásokkal, vizuális elevenséggel teli álmokat.

A NREM szakaszban ébresztett emberek ritkábban álmodtak az alvásfázis során, és az álmaik az éber világukban történtekkel kapcsolatosak inkább.

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E., Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., Loftus, G. R. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
• Nussbaum, A. M. (2013): A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve. Oriold és társai Kiadó, Budapest.