A kognitív torzítások olyan gondolkodási vagy észlelési hibák, melyek önsorsrontó irányba befolyásolják az információfeldolgozást.
Kognitív torzítás fogalma
A torzítások a legtöbbünk életében jelen vannak. Agyunknak nagyon sok információt kell feldolgozni másodpercről másodpercre (még akkor is, ha időnk nagy részét a kanapén ülve töltjük), ezért az agy, ahol tud, egyszerűsít.
Kognitív torzítás típusai
- Dichotóm gondolkodás
A dolgokat feketén-fehéren látjuk.
Pl. „Nem lettem kész időben az ebéddel, így felesleges volt hozzákezdeni.” - Túláltalánosítás
Egyszeri esemény alapján általános következtetést vonunk le.
Pl. „Nem tudtam megoldani a feladatot – gyenge vagyok matekból.” - Negatív szűrés
Egyetlen negatív információ ragadunk ki, és az egész eseményt negatívan látjuk.
Pl. „Esik az eső – megette a fene az egész nyaralást!” - Pozitívumok figyelmen kívül hagyása:
A helyzet pozitívumait leértékeljük, vagy tejesen figyelmen kívül hagyjuk.
Pl. „Sokat vártunk az ebédre.” – ellenben nagyon finom az étel. - Korai vagy önkényes következtetés
Elhamarkodott következtetést vonunk le bizonyítékok nélkül.
Pl. „Eszter megfázott, biztos gyakran beteg.” - Nagyítás vagy kicsinyítés
Saját hibáinkat felnagyítjuk, erényeinket kicsinyítjük.
Pl. „Sikerült a vizsgám, de csak a szerencsén múlt.” - Érzelmi érvelés
Saját érzelmeinket bizonyítékként kezeljük.
Pl. „Félek a víztől, így az valóban veszélyes.” - Címkézés
A konkrét viselkedés minősítése helyett az egész személyt minősítjük.
Pl. „Ügyetlen vagy!” - Perszonalizáció
Saját személyünket bevonjuk egy negatív helyzet értelmezésébe.
Pl. „Én tehetek róla, hogy a férjem iszik.”
Felhasznált szakirodalom
- Comer, R., J. (2005). A lélek betegségei. Budapest. Osiris Kiadó.