Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

kognitív torzítás

A kognitív torzítások olyan gondolkodási vagy észlelési hibák, melyek önsorsrontó irányba befolyásolják az információfeldolgozást.

Kognitív torzítás fogalma

A torzítások a legtöbbünk életében jelen vannak. Agyunknak nagyon sok információt kell feldolgozni másodpercről másodpercre (még akkor is, ha időnk nagy részét a kanapén ülve töltjük), ezért az agy, ahol tud, egyszerűsít.

Kognitív torzítás típusai

  1. Dichotóm gondolkodás
    A dolgokat feketén-fehéren látjuk.
    Pl. „Nem lettem kész időben az ebéddel, így felesleges volt hozzákezdeni.”
  2. Túláltalánosítás 
    Egyszeri esemény alapján általános következtetést vonunk le.
    Pl. „Nem tudtam megoldani a feladatot – gyenge vagyok matekból.”
  3. Negatív szűrés
    Egyetlen negatív információ ragadunk ki, és az egész eseményt negatívan látjuk.
    Pl. „Esik az eső – megette a fene az egész nyaralást!”
  4. Pozitívumok figyelmen kívül hagyása:
    A helyzet pozitívumait leértékeljük, vagy tejesen figyelmen kívül hagyjuk.
    Pl. „Sokat vártunk az ebédre.” – ellenben nagyon finom az étel.
  5. Korai vagy önkényes következtetés
    Elhamarkodott következtetést vonunk le bizonyítékok nélkül.
    Pl. „Eszter megfázott, biztos gyakran beteg.”
  6. Nagyítás vagy kicsinyítés
    Saját hibáinkat felnagyítjuk, erényeinket kicsinyítjük.
    Pl. „Sikerült a vizsgám, de csak a szerencsén múlt.”
  7. Érzelmi érvelés
    Saját érzelmeinket bizonyítékként kezeljük.
    Pl. „Félek a víztől, így az valóban veszélyes.”
  8. Címkézés
    A konkrét viselkedés minősítése helyett az egész személyt minősítjük.
    Pl. „Ügyetlen vagy!”
  9. Perszonalizáció
    Saját személyünket bevonjuk egy negatív helyzet értelmezésébe.
    Pl. „Én tehetek róla, hogy a férjem iszik.”

Felhasznált szakirodalom

  • Comer, R., J. (2005). A lélek betegségei. Budapest. Osiris Kiadó.
Kövess minket Facebookon! 😉
« Vissza a Lexikonhoz
Megszakítás