Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Szexuális érdeklődés óvodáskorban – Normális, ha maszturbál a gyermekem? [3 TIPP]

A szexualitás a kamaszkor természetes velejárója – ezt mind szülőként, mind pedagógusként jól tudjuk. De mi a helyzet akkor, ha a 4-5 éves gyermekünket kapjuk rajta, ahogyan a saját vagy egy társa nemi szervével játszik? A szexuális érdeklődés óvodáskorban egyet jelent azzal, hogy a fiúk és a lányok felfedezik a testük közötti különbségeket, kíváncsisággal fordulnak nemi szervük felé, esetleg a témához kapcsolódó szavakat (pl. cici, nuni) ismételgetnek. Az első meghökkenés után jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: természetes vagy kóros jelenség a gyermekkori önkielégítés? Tiltsuk vagy támogassuk a szexuális jellegű játékokat? És mit is kellene, hogy jelentsen a „bugyiszabály”? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Demeter Dóra írása.

A szexuális késztetés megjelenését általában a serdülőkorral társítjuk, azonban vizsgálatok tanúsítják, hogy annak jelenléte jóval korábban, vagyis kisgyermekeknél, sőt akár már magzati korban (az anyaméhben) is megfigyelhető. Nem csoda hát, hogy a szexualitás óvodáskorban is jelen van a gyermekek életében.

A nemekkel kapcsolatos elképzelések fejlődése gyermekkorban

A kognitív fejlődéselméletek szerint a gyermekek ún. megértési szakaszokat járnak végig, amelyek során fokozatosan értik meg a nemek közötti különbségeket (Slaby és Frey, 1975).

  • Az 1. szakaszban a gyermekek még nem képesek a nemek megkülönböztetésére – nemi kategóriákat 2-3 éves kor között kezdenek el alkalmazni.
  • A 2. szakasz a nemi identitás szakasza, amelyben a gyermekek külső, fizikai jellemzők alapján tesznek különbséget a nemek között (pl. ruházat, hajviselet).
  • A 3. szakaszban, vagyis a nemek állandósságának időszakában a kicsik felfogják, hogy a nemek időben mindig állandóak.
  • A 4. szakasz a nemek változatlansága, amely során a gyermekek megértik, hogy a nemeket nem befolyásolják külső jellemzők, például ruházat vagy játéktevékenységek (baba, kisautó) megválasztása.

A nemekkel kapcsolatos elképzelések fejlődésének 3. és 4. szakasza 4-5 éves korban jelenik meg, vagyis a gyermekek nemi identitása ebben az időszakban szilárdul meg.

Szexuális érdeklődés óvodáskorban

Óvodáskorban a gyermekek hamar rájönnek, hogy testük ingerlésével kellemes élményhez juthatnak. Leggyakrabban nemi szervüket simogatják, birizgálják, de az is gyakori, hogy párnához vagy padhoz, matrachoz dörgölőzve okoznak maguknak kellemes perceket.

A gyermeki fejlődés természetes része az a kíváncsiság, amellyel saját és társaik nemisége, illetve teste felé fordulnak.

Szintén jellemző, hogy az ovisok meztelenkednek, másokat próbálnak meztelenül meglesni, illetve a testükkel, testi funkcióikkal kapcsolatos vicceket ismételgetnek (pl. pisi-kaki, cici).

szexuális érdeklődés óvodáskorban - kislány és kisfiú együtt a természetben

A gyermekek ebben az időszakban előszeretettel használnak szleng kifejezéseket, például nuni.

A gyermekek közösségbe, jelen esetben óvodába kerülésével lehetőségük adódik, hogy közelebb kerüljenek másokhoz, így nem csoda, ha a szexuális jellegű tevékenységeik társaik irányába is megmutatkoznak.

Ennek leggyakoribb kifejezésmódja a papás-mamás, illetve a doktoros játékok, amelyek során a gyerekek megérinthetik vagy megsimogathatják egymást. Óvodában gyakori, hogy a gyerekek bebújnak a kuckóba, a szekrénybe, vagy esetleg a bokorban nézegetik egymás testét – és ez így van rendjén.

Szakértői vélemény – Nagy Gitta óvodapszichológus, családterapeuta-jelölt

Az elmúlt 1-2 évben igen sok szülő keresett meg azzal, hogy aggódnak a gyermekük túl korai szexuális érdeklődése vagy maszturbációja miatt.

Sokszor a pedagógusok is értetlenül és tehetetlenül állnak ebben a helyzetben – az elfogadás mellett is a gyerekekre legpozitívabban ható megoldásokat keresnek, mikor túlzó mértékűvé válik az érdeklődés.

Minden ilyen eset egyedi. Volt, amikor az unatkozás jelent meg fő indokként, ekkor a tevékenységbe vonást, a gyermek érdeklődésének megtalálását tűztük ki célul. Máskor kiderült, hogy szenzoros érzékenység, és ingerek miatti idegrendszeri telítődés a valódi probléma, amire menekülési utat keres a kisgyerek. Ekkor érdemes gyógypedagógust, DSZIT (Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia) terapeutát felkeresni.

Fontos figyelembe vennünk, hogy a gyerekeknél önmegnyugtatási formává, szokássá rögzülhet a gyermekkori maszturbáció. Semmiképp ne próbáljuk meg ezt tiltással, rászólással korlátozni! Könnyen lehet, hogy ez az első reakciónk – hiszen például mi is ezt hoztuk a származási családunkból. Ilyenkor azonban nagyobb valószínűséggel lesz a következmény felnőttkorban a negatív attitűd, viszonyulás a saját testéhez és szexualitásához.

Gondoljunk bele: valóban „csúnya dolog" az önkielégítés, önmagunk szexuális megismerése? Mi milyen üzenetet hozunk a származási családunkból, lehetett-e kérdezni, beszélni a szexualitásról, vagy épp mennyire tiltották?

Maszturbáció gyermekkorban

Az egészséges szexualitás kialakulása szempontjából rendkívül meghatározóak a korai tapasztalatok – különösen a felnőttek által adott reakciók. Íme néhány tipp, amely segítségünkre lehet abban, hogy aggodalom vagy ijedtség helyett célravezető módon tudjunk viszonyulni a gyermekek szexuális érdeklődéséhez.

1. Ne büntesd, és ne kelts benne bűntudatot!

Tekintve, hogy a szexuális érdeklődés óvodáskori megjelenése a gyermeki fejlődés természetes része, felnőttként az első és talán legfontosabb feladatunk, hogy elfogadjuk azt.

Ne szégyenítsük meg gyermekünket azért, mert a nemi szervével játszik, esetleg önkielégítést végez. Ha rákiabálunk, és szavakkal vagy tettekkel megbüntetjük, azt az érzetet kelthetjük benne, hogy az egyébként teljesen természetes cselekedet helytelen dolog.

A gyermekkori szexuális jellegű tevékenységek tiltása, illetve a gyermekek megszégyenítése az egész pszichoszexuális fejlődésüket is befolyásolhatja.

A bűntudatérzet, amely gyermekünkben ébred a számára kellemes tevékenység elítélése miatt, könnyen szorongáshoz, ezáltal pedig serdülő-, illetve felnőttkori szexuális problémákhoz vezethet.

Bűntudatkeltés helyett hosszú távon tehát sokkal előremutatóbb, ha megfelelő szabályokat és kereteket teremtünk az erotikus jellegű cselekedetekre vonatkozóan. Mivel óvodáskorban a kicsik még nem rendelkeznek kellő erkölcsi- és illemtudattal, így sokszor nem maga a szexuális játék vagy viselkedés, sokkal inkább annak módja, helyszíne okozza a kellemetlenséget.

szexuális érdeklődés óvodáskorban - kislány kisfiút puszil meg

A társadalmi normák ismeretének hiányában a gyermekek gyakran mások jelenlétében maszturbálnak.

Ilyen esetben érdemes biztosítanunk a gyermeket afelől, hogy megértjük őt, hiszen igényei természetesek, ugyanakkor szerencsés, ha elmagyarázzuk neki, hogy ezeket a tevékenységeket nem szoktuk nyilvánosan végezni. Példaként szolgálhat, ha megemlítjük, hogy az önkielégítésre a felnőttek (anya és apa) is egyedül, a hálószobában szoktak alkalmat keríteni.

Amennyiben csemeténk „csak” szavak szintjén foglalkozik a témával, érdemes a lehető legkevesebb figyelmet szentelnünk a pisi-kaki vicceknek, illetve a nuni és más hasonló kifejezéseknek. Nevetés, csodálkozás vagy épp megbotránkozás helyett a legtöbb, amit tehetünk, hogy nem reagálunk a hallottakra, hiszen így egyre kevésbé lesz érdekes számára.

Nyilvános helyen (például boltban vagy játszótéren) azonban igencsak kellemetlen tud lenni az incidens. Ilyen esetben szólhatunk a kicsinek: „A játszótéren nem szép dolog ilyesmiről beszélni, mások nem örülnek neki.” Kis szerencsével a gyermek megérti, és be is tartja a kérésünket.

2. Értelmezd helyesen a „bugyiszabályt”!

Az ún. bugyiszabállyal a legtöbb gyermeki közösségben találkozhatunk – kérdés azonban, hogy hol mit jelent pontosan ez az irányelv. Vannak csoportok, ahol egyet jelent minden szexuális jellegű tevékenység tiltásával, míg máshol bizonyos cselekedetek megengedettek. De mit is (lenne) hivatott elősegíteni valójában a bugyiszabály?

Európa legnépszerűbb, óvodásoknak szóló, szexuálisvisszaélés-esetek megelőző programja szerint a bugyiszabály 3 részből áll.

Az 1. szabály az érintésekre vonatkozik. Eszerint az alsóneművel fedett testrészeket csak a gyermek beleegyezésével érinthetik meg mások (beleértve a szülőket, a pedagógusokat és a gyermek kortársait is). Eszerint tehát rendben vannak a kortársközösségen belüli társas szexuális játékok (például egymás simogatása), ugyanakkor kritérium, hogy abba minden résztvevő beleegyezik.

A testi önrendelkezés által már egészen kiskorban kialakul a „nemet mondás” képessége, amely felnőttként számos negatív helyzettől megvédheti a gyermeket.

szexuális érdeklődés óvodáskorban - kislány a kisfiú akarata ellenére puszit ad

Fontos, hogy a gyermekek merjenek határokat húzni, és nemet mondani a számukra kellemetlen helyzetekben.

A 2. szabály a titkokra vonatkozik, amely szerint megkülönböztetünk ún. és rossz titkokat. A jó titkok örömmel töltenek el bennünket, mosolyogni támad kedvünk, míg a rossz titkok kellemetlen érzéseket (például szomorúságot, szégyent) keltenek bennünk. Fontos, hogy a gyermekek megtanulják felismerni a kettő közti különbséget.

A 3. szabály a „Ne tartsd magadban!” elvet követi. Magyarázzuk el a gyermeknek, hogy a jó titkokkal (például, ha meglepetésrajzot készítünk egy szerettünknek) semmi gond nincs, azokat bátran tartsa magában, ugyanakkor a rossz titkokat nem szabad titokban tartani. Bíztassuk, hogy azokat mindig mondja el egy olyan személynek, akiben megbízik.

A bugyiszabályokról egy mese is készült óvodások számra, amely (azon túl, hogy sokat beszélgetünk a gyermekekkel a témáról) segíthet, hogy megértsék azok fontosságát, és bátran tudják / merjék is alkalmazni őket.

3. Légy őszinte!

A szexuális érdeklődés megjelenésével a gyermekek kíváncsisága gyakran más kapcsolódó dolgok, jelenségek iránt is felébred. Az esetek nagy részében számos kérdést is feltesznek. Klasszikusnak számítanak például a „Hogyan születik a kisbaba?” vagy a „Hogyan kerül anya hasába a kisbaba?” kérdések.

gólya és kisbaba

Mára már (szerencsére) egyre ritkábban jut eszünkbe a gólyamesével szédíteni a gyermekeket.

A gyermek kérdéseire adott válaszok megfogalmazásánál érdemes figyelembe vennünk a kicsi korát és érettségi szintjét, ugyanakkor mindig törekedjünk arra, hogy őszintén válaszoljunk a kérdéseire. Ezáltal a tiszteletünket is kifejezhetjük felé.

Amikor a gyermek kérdez:

  • ne nevesd ki, még akkor sem, ha aranyos vagy mókás a kérdés;
  • egyszerű kifejezéseket használj;
  • kerüld a hosszú monológokat, a válasz inkább rövid legyen;
  • a magyarázat után kérdezz vissza: „Megválaszoltam a kérdésedet?”.

Előfordulhat, hogy a kicsi többször egymáshoz nagyon hasonló kérdéseket tesz fel. Ilyen esetben készülj fel arra, hogy egy-egy információt egymás után többször is el kell mondanod – ez segít, hogy a gyermek könnyebben megértse és érzelmileg feldolgozza a hallottakat.

Van-e ok az aggodalomra?

Az esetek többségében a szexuális tevékenység a gyermeki kíváncsiság egészséges kifejeződésének módja. Létezhet olyan, amikor az önkielégítés kórossá válik, azonban ez igen ritka.

Milyen esetben érdemes szakemberhez fordulnunk?

  • Ha a maszturbáció olyan rendszerességűvé válik, hogy háttérbe szorítja a gyermek hétköznapi tevékenységeit, illetve játékait.
  • Ha az önkielégítés fizikai sérülést, például kisebesedést okoz a gyermek nemi szervén.
  • Ha a szexuális érdeklődés nem a gyermek életkorának megfelelő (például felnőttekre irányul).

Szintén intő jel lehet, ha azt látjuk, gyermekünk mindennapi viselkedése megváltozott – például kevésbé kiegyensúlyozott, visszahúzódóbbá vagy épp túl agresszívvá vált.

Ekkor sem kell megijednünk azonban, hiszen az általunk megkeresett szakember segít feltárni a lehetséges okokat, amely megalapozza a probléma megoldását.

szexuális érdeklődés óvodáskorban - anyuka és kislánya

Szülőként fontos szerepünk van a gyermek szexualitásának kialakulásában.

A fenti esetektől eltekintve tehát érdemes természetes módon kezelnünk a kicsik kíváncsi érdeklődését. Ha nem szentelünk különösebb figyelmet a jelenségnek, talán hamarabb elmúlik / átalakul, mint gondolnánk.

var uniqueId = 2294031624084901,listId = 118028,formId = 229403,iwidth=705,mmDomain='salesautopilot.s3.amazonaws.com',secondMMDomain='sw.marketingszoftverek.hu',spancont=false,secure=('https:' == document.location.protocol)?true:false;

Felhasznált szakmai tartalom

  • National Child Traumatic Stress Network (2009). Sexual development and behavior in children: Information for parents and caregivers. Alaska Department of Health and Social Services, Office of Children’s Services.

  • Nguyen Luu Lan Ahn, Fülöp Márta (2003). Kultúra és pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

  • Meizner I. (1987). Sonographic observation of in utero fetal "masturbation". Journal of ultrasound in medicine: official journal of the American Institute of Ultrasound in Medicine, 6(2), 111.

További felhasznált szakirodalom érhető el itt, itt és itt.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Skip to content