Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Mit csinál egy pszichológus az óvodában? Útmutató szülőknek!

Már pszichológus kell az óvodásoknak is? Amikor elmesélem, hogy én bizony egy óvodában dolgozó pszichológus vagyok, általában – kikerekedett szemek társaságában – ez a kérdés a reakció a foglalkozásomra. Mentális egészségért folytatott kezdeményezések és kampányok ide vagy oda, a társadalom gyakran még mindig úgy tekint a pszichológusokra, mint egy csak és kizárólag krízishelyzetben használható segítségre. Ha pedig véletlenül el is küldenek egyhez, akkor mély hallgatásba burkolózunk róla. Mit is keres egy pszichológus az óvodában? Hogyan lehet (és érdemes) pszichológiai fejlesztést tartani kisgyermekeknek? Varga Réka pszichológus írása.

Az érzelmi és a társas nevelés már az óvodában kiemelt fontossággal bír. Nem elég csak a ceruzafogást, a bukfencet vagy a tízes számrendszeren belüli számolást elsajátítani, legalább annyira szükséges a gyermekek szociális készségeinek fejlesztése is.

Hogyan kerülhet egy pszichológus az óvodába?

Többféle módon is becsatlakozhatnak a nevelőtestület munkájába. Lehetnek az óvoda teljes állású alkalmazottjai (ők a klasszikus óvodapszichológusok), vagy más intézményekkel, programokkal létesített együttműködés keretében is. Az utóbbi kezdeményezésekre jellemzőbb, hogy csak heti pár órában csatlakoznak a szakemberek az óvoda életébe. A hivatalos óvodapszichológusok és az óvodában dolgozó pszichológusok munkája között ugyan sok különbség fellelhető, de mindkettejük célja egy és ugyanaz: támogatni a gyermekeket, az óvodai dolgozókat és a szülőket.

Milyen feladatokat láthat el egy óvodában dolgozó pszichológus?

Munkája függhet az adott intézmény vagy program elvárásaitól, de a legtöbb feladat a prevenció, azaz a megelőzés, a korai észrevétel és a mihamarabbi megsegítés köré épül. 

Szűrések

Egyes esetekben (főleg, ahol az óvoda alkalmazásában állnak a pszichológusok, vagy nagyobb óraszámban vannak jelen az ovi életében) a szakemberek a szűrések által segítenek kiválasztani az ellátandó gyerekeket. A pszichológiai szűrővizsgálatok eredményei lehetnek olyan aprónak tűnő nehézségek, mint egy szociálisan szorongóbb gyermeki viselkedés, egy kis teljesítménykényszer vagy egyes részképességek lemaradása.  Ám ezek később, akár iskolában vagy a felnőtt életben könnyen komolyabb problémákat okozhatnak.

pszichológus az óvodában 1

Így fontos az apróbbnak tűnő problémák minél hamarabbi észrevétele, hogy elkerüljük a későbbi nagyobb nehézségeket.

 A leggyakoribb szűrővizsgálatok között ott lehetnek a gyermekek szociális készségeinek, figyelmének, részképességeinek vizsgálatai, amik segíthetik mind a szülőket, mind az óvodát a gyermek erősségeinek és fejlesztendő területeinek megismerésében egyaránt. A szűrések történhetnek feladatok által, de akár csak csoportbeli megfigyeléssel is.

Nem ritka látvány, hogy az óvodában dolgozó pszichológus a cél érdekében, a szabadjáték során beolvad a gyermekek közé, és kiveszi a részét az éppen aktuális festésből, építésből vagy babázásból.

Egyes esetekben, ahol a gyermek komplexebb vizsgálata vagy terápiás fejlesztése indokolt, az oviban dolgozó pszichológus továbbirányíthatja a gyermeket a helyi Pedagógiai Szakszolgálathoz, vagy egyéb intézmény felé.

Megvolt a szűrés? Akkor indulhat a fejlesztés!

Egy pszichológusnak az óvodában legfőbb feladata általában a gyermekek közvetlen fejlesztése. De mit is értünk ezalatt? A foglalkozásoknak több formája is van, találkozhatunk egyéni és csoportos fejlesztésekkel is. Az egyéni fejlesztések középpontjában egy gyermek specifikus igényei állnak, a szakember így ezekre fókuszálva építi fel az alkalmakat.

Lehet az többek között frusztrációkezelés nehézsége, mély szorongás, ami hátráltatja a gyermeket; a figyelmi fókusz erősítése vagy akár a családi életben bekövetkezett nagyobb változás miatt kialakult tünetegyüttes. A csoportfoglalkozások során ezzel ellenben viszont, bár itt is a gyermekhez illesztjük a programokat – egy tágabb témakörrel foglalkozunk, ami valamilyen mértékben az adott csoportban lévő összes gyermeket érinti vagy érintheti.

pszichológus az óvodában 2

A csoportfoglalkozások szintén lehetnek preventív szemléletűek is, de akár kialakult problémákkal is foglalkozhatnak.

 A csoportfoglalkozások között gyakran találkozhatunk a szorongás oldását segítő, a dühkezelés alapjait elsajátító, a szociális nyitottságot biztató vagy éppen az érzelmi intelligenciát fejlesztő tréningekkel. 👉 Ha bővebben érdekel a kisgyermekkori szorongás oldása, akkor ide kattintva olvashatsz róla.

A preventív foglalkozásokra jellemzőbb, hogy kevesebb alkalmat vesznek igénybe, ellenben azzal, ha már egy kialakult problémának az egyéni kezeléséről van szó.

Egységben az erő! Indulhat a konzultáció

A gyermekek problémáit persze önmagukban lehetetlen lenne kezelni, így elengedhetetlen a szülők bevonódása. Az első konzultáció nemcsak a szülő számára lehet megnyugtató alkalom, ahol pontosabb tájékoztatást kaphat a foglalkozások idejéről, céljáról, menetéről, de a pszichológus számára is nagyon fontos ez a beszélgetés. Itt tudunk meg minden olyan lényeges és az előrelépést segítő információt, amit máshonnan nem tudnánk, legyenek azok a családi élet jellegzetességei, a gyermek korai évei, az érdeklődési körei vagy az éppen fennálló probléma előzményei. 

Szülőkonzultáció hiányában a pszichológus számára is nehezebb a pontos célkitűzés és a fejlődés nyomon követése is.

A szülőkön túl a pszichológusok legnagyobb szövetségesei az óvodában az óvónénik vagy óvóbácsik! Ők azok, akiktől talán a legtöbb információ érkezik, ha a gyermek szociális közegben való viselkedése a téma. Ők azok, akik tudják már a gyermek szeme állásából is, hogy milyen napja van, és jobb esetben azt is, hogy hogyan derítsék jobb kedvre, ha éppen bal lábbal kelt fel. Így az ő tudásuk és tapasztalatuk a gyermekről szintén nagy segítség a pszichológus óvodai munkájában. A pszichológus és az óvodapedagógus közti folyamatos konzultáció, tudásmegosztás és tanácsadás hozzájárul a sikeres fejlesztéshez.

Pszichoedukáció? Na, az meg micsoda?

Senkitől nem elvárható, hogy az élet minden kérdésére kirázza a választ a kisujjából. Egyes kérdések megvitatásában pedig nagyon hasznos szempontokat nyújthat az ovi pszichológusa is. A közös tudásfórumokon a szülők átfogóbb tájékoztatást kaphatnak olyan, akár az egész óvodai csoportot is érintő témákban, mint a beszoktatás elősegítése, az iskolaérettség vagy a szociális kapcsolatok kialakítása. Legyenek akár tudásfórumok, akár szülői értekezleti előadások; egy pszichológus az óvodában igyekszik minél több praktikus, segítő ötlettel ellátni a szülőket és a pedagógusokat, a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. 

Ha érdekel, hogy milyen problémákkal keresheted a pszichológust az óvodában, látogass el zárt Facebook csoportunkba, ahol a cikkhez tartózó #extratartalomként összegyűjtöttem ezeket neked! 👉Ide kattintva elérheted őket.

Mi jellemző a legjobban az ovis pszichológiai foglalkozásokra?

Hát a játékosság! Bár hajlamosak vagyunk a pszichológus szó hallatán egy kanapén elfekvő klienst elképzelni, akinek a gondolatait mi serényen jegyzeteljük, de ettől távolabb már nem is kerülhetnénk az óvodai közegtől. Az oviban dolgozó pszichológusok is a gyermekek nyelvén közelítik meg a problémákat. Így terepet adunk a rengeteg játékosságnak, bábjátéknak, mesébe illesztett tanulásnak.

Indulhat a kikapcsolódás!

A felnőttek terápiájában is gyakori lehet a művészetterápiás elemek megjelenése, az óvodásoknál pedig egyenesen nélkülözhetetlen! Így az oviban dolgozó pszichológus természetes eszközévé válik a gyurmázás, rajzolás, bábozás, ragasztás és minden egyéb nyugtató vagy éppen kicsit destruktívnak tűnő, de annál hasznosabb stresszlevezető játék. A csoportos közegben előkerülhetnek szabályelsajátítást elősegítő társasjátékok, a figyelmi fókuszt erősítő játékok vagy éppen az empátiát fejlesztő szerepjátékok.

Gyakori elemek a gyermekek saját érzelmeinek felismerését, azok kifejezését és kontrollálását segítő gyakorlatok is. Mert, hogyan is kezelhetné a gyermek saját szorongását, ha még azt sem ismeri, hogy mi az, hol érezheti a testében, és milyen helyzetekben jöhet elő?  Így az érzelmek verbalizálásának megsegítése az egyik legfontosabb, amit a pszichológiai foglalkozások adhatnak a gyermeknek.

„Próbálj meg lazítani! Nem győzlek tanítani, hogy hogyan csináld….”

Ha még felnőttként is nehezen vezetjük le a frusztrációnkat, akkor mit is várhatunk el egy gyerektől? Például egy jó kis dühlevezető citromfacsarást!

Bizony a progresszív relaxációs technikák (mint a citromfacsarás) nem csak bevezethetőek az óvodában, de még oda is vannak érte a gyerekek!

 Legyen a gyermek szorongóbb vagy egy kicsit indulatosabb természetű, a benne lévő feszültségnek nagyszerű menekülőutat adhatnak az izomfeszítésen alapuló relaxációs technikák. 👉 Ha érdeklődsz az óvodáskori relaxációs technikák iránt, akkor ide kattintva elérheted őket. (Csendben megsúgom, hogy személyes kedvencem a dühös citromfacsarás, nem volt olyan gyermek, aki nem élte volna bele magát! ;))

Lecsendesedéshez és érzelemkezeléshez pedig sok pszichológus által használt technika a légzőgyakorlatokra való tanítás, melyek segítségével a gyermek olyan eszközöket kap, amikkel akár az oviban, akár otthon is nyugtathatja magát. 👉 Játékos légzőgyakorlatokról ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.

Így összefoglalva a gyermekekkel való pszichológiai foglalkozás célja a probléma felderítése, és olyan eszközök gyakorlása, amelyek segítségével a gyermek képessé válhat megbirkózni az érzelmeivel, és reziliensebb lehet a jövőbeli akadályokkal szemben is.

Íme 5 tipp, hogyan kezeld, ha pszichológust javasolnak a gyermekednek az oviban

A pszichológus nem azért van ott, hogy ítélkezzen feletted, hanem hogy legjobb tudása szerint támogasson téged! Így minden információ, amit megosztasz vele, hozzásegíti őt a gyermek fejlesztéséhez.

1. Tipp: Légy őszinte!

A probléma megoldásának még mindig az az első lépése, hogy beismerjük. Minél részletesebben megosztod a család és a gyermek életének működését, annál könnyebben látja át a pszichológus is a családi erőforrásokat és a nehézségeket. A konzultációk során bízhatsz a szakember titoktartásában, így bátran oszd meg vele élményeidet.

2. Tipp: Nyugodtan kérdezz!

Ha valami nem világos, akár a probléma körül, akár a foglalkozások menetével vagy a jövőbeli lehetőségekkel kapcsolatban, akkor a konzultáció egy tökéletes alkalom arra, hogy ezekre rákérdezz. Minden kérdés, ami felmerül benned, fontos, és érdemes feltenned. Ne aggódj olyan gondolatoktól hogy „Ha ezt megkérdezem, biztos hülyének fog nézni!” vagy „Ezt biztos tudnom kellene!”. Nem kellene tudnod. 🙂

3. Tipp: Biztasd a gyermekedet!

Ha tudod, hogy hamarosan részt vesz a pszichológus szűrésén vagy épp foglalkozásain, akkor nyugodtan beszélj vele erről. Főleg egy szorongóbb természetű gyermek esetében érdemes figyelmet fordítani arra, hogy tudja, mi fog történni vele. Ezzel támogathatod, hogy lelkesebben induljon az első foglalkozásra.

4. Tipp: A kapcsolattartás fontos!

Egy konzultáció alkalmával természetesen nem lehet mindent megbeszélni, így érdemes rászánnod több alkalmat is arra, hogy közösen nyomon tudjátok követni a gyermek fejlődését, aktuális igényeit. Akár előre is megbeszélhetitek a pszichológussal, hogy milyen gyakran lenne érdemes összeülnötök.

5. Tipp: Próbálj meg nyitott lenni a további lehetőségekre is!

Egyes komplexebb problémáknál vagy bizonytalan eredményeknél az oviban dolgozó pszichológus biztathat arra, hogy a gyermeket érdemes lenne továbbirányítani, vagy más pszichológiai szűrésekre, vagy speciális terápiákat nyújtó intézményekbe.

Az esetleges átirányítás azért történik, hogy a gyermek a legmegfelelőbb ellátáshoz juthasson.

Egy másik szakemberhez való továbbirányítást semmiképp nem érdemes kudarcélményként kezelned! Ha egy-egy vizsgálat vagy fogalom ismeretlen számodra, akkor kérdezd nyugodtan a szakembert, hogy pontosan mit is jelentenek azok (például: SNI, BTMN, neuropszichológus, szenzomotoros terápia, ADHD stb.).

A megfelelő segítség elfogadása a legtöbb, amit időnként megtehetünk szülőként! Az, hogy nyitott vagy a további együttműködésre, nagyban hozzájárul majd a gyermek fejlődésének sikeréhez.

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes privát Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha nyitott vagy a megoldásközpontú, pozitív pszichológiai szemléletre.

Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával.

Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 😉

Felhasznált szakmai tartalom

  • Szabó É., N. Kollár K., Hujber Tamásné (2015): Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás szakszolgálati protokollja. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest.
  • További felhasznált szakmai anyag elérhető itt, itt és itt.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.
Skip to content