Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Szeretve tanulás – Pozitív pedagógia az iskolában

Valamennyien sok évet töltünk el az iskolapadban, kinek pozitívabb, kinek negatívabb élmények kapcsolódnak ehhez az időszakhoz. Ha körbenézünk, egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a diákok leterheltek, hamar elveszítik az érdeklődésüket, és nem motiváltak a tanulás terén. Cikkünkben igyekszünk feltárni, milyen módszerekkel és gondolkodásmóddal tudnánk ezen változtatni, hogyan tudnánk segíteni a tanulókat, hogy örömüket leljék a tanulásban, a világ felfedezésében… Tárnoki Anna vendégcikke.

Az iskolai évek során folyamatosan kihívásokkal, újabb megtanulandó anyagokkal és számonkérésekkel találkozunk. Ezekhez valószínűleg sokunkban az érzelmi paletta negatív elemei kapcsolódnak. Szorongás, félelem, stressz, nyomás… ismerősek a számodra is? A pozitív pedagógia a pozitív pszichológia eszköztárával ezt is igyekszik más, termékenyebb táptalajba átültetni és meglátni a lehetőséget ezekben a helyzetekben. Hiszen elkerülhetetlen, hogy életünk során stresszkeltő eseményekben legyen részünk (Oláh, 2004). Az azonban, hogy hogyan tekintünk ezekre, már nagyrészt rajtunk múlik…

Stresszes helyzetek és hatékony megküzdés

A pozitív érzelmek olyan élethelyzetekben jelennek meg, amelyeket nem élünk meg fenyegetőként, és idői nyomást sem tapasztalunk, tehát nem vagyunk rákényszerítve gyors döntésekre. Van kellő időnk átgondolni, milyen cselekvéskészletünk van az adott szituáció megoldására.

Ha jó kedvünk van, gyorsabban is tanulunk, amellett, hogy nagyobb anyagot, több információt tudunk elsajátítani.

A pozitív érzések energizálnak, serkentik motivációnkat (Fodor, Kovács és Somkövi, 2018).

Azt hiszem, ezt napjainkban egyre kevesebb élethelyzetben tapasztaljuk meg, pláne nem iskolai környezetben. Gondoljunk például egy felelésre, ahol a diáknak az egész osztály előtt kell számot adnia tudásáról!

Mi segítheti őt egy ilyen megterhelő helyzetben? Nincsen egyféle jó válasz a kérdésre, hiszen valamennyien különbözünk e téren. Számtalan tényező befolyásolja, hogy egy tanuló hogyan reagál, és mi az, ami segíti vagy éppen hátráltatja. Néhány diákra  jó hatással lehet az időnyomás, míg másokban ez megnöveli a szorongást, és csökkenti a teljesítményüket.

pozitív pedagógia az iskolában

Fontos megismernünk a gyerekek teljesítményhelyzetekre adott reakcióit.

A lehetséges megoldások közül kiemelve említeném meg az ismerős környezetet. A diákok által kidekorált, és ezáltal otthonosabb osztályterem biztonságot nyújthat, segítve a tanulót, hogy megfelelően kibontakozhasson. Ezen kívül elengedhetetlen a tanár pozitív és nyitott hozzáállása. Fontos, hogy a pedagógus kifejezze támogatását, és egy ilyen kihívást jelentő helyzetben kellő gondolkodási időt adjon (Reinhardt, 2009).

Az adaptív megküzdéshez erősen hozzájárulhat még az optimizmus, az énhatékonyság érzése, a reziliencia és a lelki edzettség is (Oláh, 2004). A reziliencia egyfajta rugalmasság, ellenállási képesség. Reziliensnek mondható az a diák, aki a külső fenyegetettség – itt a felelés – ellenére is pozitív alkalmazkodást, viselkedést mutat.

A belső működéssel való foglalkozás, az önismereti munka, a lelki egészség megőrzése és ápolása tehát nagyon fontos lenne a diákok életében.

Az önismeret témaköréhez kapcsolódhat például, hogy mennyire vagyunk tisztában azzal, mi motivál minket a tanulás terén.

Jutalmazás és büntetés – mennyire hatékony?

Az egyént egy-egy feladat elvégzésekor különböző motivációk hajtják. Az extrinzik (külső) motiváció által késztetett diáknál a jutalmazás-büntetés motívuma dominál. Az iskolai rendszer szinte kivétel nélkül erre a jutalmazás-büntetés párosra épít. Ha kész van a házi feladat, kapja a gyermek a piros pontot vagy a kis ötöst, ha elmulasztja megírni, érkezik a büntetés fekete pont vagy kis egyes formájában. Ezzel szemben, 

akit intrinzik (belső) motiváció vezérel, azt maga a cselekvéshez kapcsolódó öröm, a tevékenységből fakadó elégedettség viszi tovább és energizálja (Ryan és Deci, 2000).

Érezhetjük, mekkora különbséget jelent az, ha valakinek elegendő motivációt ad maga a részvétel, azzal szemben, ha valakinek a büntetés elkerülése, illetve a jutalom megszerzése lebeg a szeme előtt.

Belülről fakad a megoldás?

A hosszabb távú tanulást mindenképpen az intrinzik motiváció segíti, hiszen ha éppen nincs is kilátásban büntetés vagy jutalom, a belső energia akkor is továbbviszi az embert. Ehhez elengedhetetlen, hogy megtaláljuk azokat a területeket az életben, amelyekbe szívesen fektetünk energiát, amelyek a képességeinkhez igazodnak, lehetővé téve azok fejlesztését és kibontakoztatását, hiszen így lesz igazán gyümölcsöző a folyamat.

Az intrinzik motiváció növelésére osztálytermi tanulási helyzetekben is lehetőségünk van.

Az együttműködést támogató feladatok és az autonómiát erősítő tanári attitűd mindenképpen segítik a folyamatot. Ne a kudarcokat emeljük ki, hanem erősítsük a diákokban a kompetenciaérzetet (Kabács, 2016). Akár egy szóbeli dicséret, vagy egy biztató mosoly segítségével is nagy eredményeket érhetünk el (Pajor, 2015).

pozitív pedagógia az iskolában laptop előtt nő fejét fogja

Legújabb kihívás: a digitális oktatás.

A 21. század rohamos technológiai fejlődéséhez és megváltozott körülményeihez való alkalmazkodás nagy kihívás elé állítja a pedagógusokat. A skandináv országokban érzékelhető szemléletváltás és a pozitív pszichológia értékeinek átvétele javította a tanulási teljesítményt és növelte a boldogságérzetet.

...iskolaéretlennek számít az a gyerek, aki »még túl játékos«. Ha a gyerek aktív vagy társas megerősítésre vágyik az órán, biztosan szidást kap. Olyasmi, hogy érdekesség, izgalom, újdonság vagy siker, alig érinti meg az oktatást.”

- Gyarmathy Éva

Játékos tanulás – A gamifikáció

A gamifikáció, azaz játékosítás lényege, hogy az ismereteket játékos formában, a tanulók kreativitásával ötvözve adjuk át. A játékból fakadó öröm, az önmagáért végzett cselekvés kerül előtérbe, amely a motiváció növekedéséhez is hozzájárul.

Az iskolában megjelenő gamifikáció által nem válik az egész tanóra játékká, csak megjelennek benne játékos elemek és mechanizmusok, amelyek megtámogatják a pedagógiai folyamatot, felszabadulást eredményezve a diákokban.

„A játékban a játékos felszabadul, hinni kezd önmagában, világmegváltó küldetésekkel azonosul. Ily módon egyfelől kamatoztatja kreativitását, másfelől olyan attitűddel kezd tevékenykedni, ami kiváló erőforrás volna az egyén és a közösség számára” (Rigóczki, 2016).

A játékra nem csupán jutalomként, hanem az élet fontos részeként tekinthetünk, amely segíti a konkrét tananyagrészek elsajátítását, vagy a képességek fejlesztését (Fromann és Damsa, 2016).

Szeretve tanulni – lehetséges?

A módszerrel igyekszünk érzelmi kötődést kialakítani, és pozitív gondolatokat kapcsolni a tanulás témaköréhez, ezek által növelni a diákok bevonódását. Egyszerre igazodunk a követelményekhez és a tanulók aktuális érdeklődéséhez, ezáltal nem elvesszük a kedvet a tanulástól, hanem meghozzuk azt.

pozitív pedagógia az iskolában két gyerek

A gamifikáció növeli a diákok bevonódását.

A gamifikált értékelési rendszerrel kiküszöbölhető a korábban említett jutalmazás-büntetés alkalmazása. A jegy alapú értékelési rendszer helyett bevezetett pontrendszerek a folyamatos fejlődés és növekedés útjára léptetik a tanulót. Ennek segítségével ő is és a pedagógus is folyamatos, átláthatóbb visszajelzést kap a teljesítményéről. Így az sokkal nyomon követhetőbbé válik.

Összegzésként elmondható, hogy a környezeti tényezők, a tanár hozzáállása és tanítási módszerei is erősen befolyásolják a diákok teljesítményét, tanuláshoz fűződő viszonyukat. A pedagógus mint felnőtt példa áll a gyermekek előtt, így nemcsak a tudásanyagot adja át, hanem a személyiségével is értéket képvisel.

Hogyan alkalmazhatóak a pozitív pszichológiai ismeretek a pedagógia területén, a gyakorlatban?

A válaszok 5 tipp formájában olvashatóak, melyek külön-külön is felhasználhatóak.

1. Csoportos feladattal az interaktív óra megteremtéséért

A még mindenhol elterjedt frontális oktatás helyett kifizetődő lehet minél több interaktív órát tartani, hogy a tanulók ne csak passzív befogadók, hanem aktív résztvevők legyenek. Érdemes lenne az egyéni tanulási folyamatot csoportos feladatokkal színesíteni, ahol a diákok megtapasztalhatják az együttműködés és a közös gondolkodás izgalmait és előnyeit. Megismerhetik kortársaik nézőpontjait, továbbá kamatoztathatják társas készségeiket. A feladatok csoportban való végzése olyan képességek fejlesztéséhez járul hozzá, mint az odafigyelés, az empátia, a konfliktuskezelés és a kapcsolatépítés.

pozitív pedagógia az iskolában tanárnő osztály előtt

Biztassuk önállóságra a gyerekeket.

Nagyobbaknál egy-egy témakör feldolgozását nyugodtan bízzuk rá a csoportokra. Akár úgy is alakíthatjuk, hogy a csoporttagok más-más részt kapjanak, amit először önállóan dolgoznak fel, majd a tanultakat átadják társaiknak. Bátorítsuk őket, hogy merjenek egymástól kérdezni, hiszen a kölcsönös elmagyarázás segíti elmélyíteni a tananyagot.

2. Egyediséggel a divergens gondolkodásért

Támogassuk a divergens (szerteágazó) gondolkodást! Teremtsünk pozitív, kreatív légkört a tanórákon, hiszen ez lesz az alapja annak, hogy a diákok merjék megmutatni személyiségüket. Gondolataik szabadjára engedésével segítjük őket, hogy minél több saját ötletet tudjanak megfogalmazni egy-egy feladat kapcsán. Érdemes olyan kérdéseket intézni a tanulók felé, amelyhez nem egy, konkrét válasz tartozik.

Ha több helyes megoldás is létezik, az ösztönzi őket arra, hogy új utakat is felfedezzenek és így jussanak el az ő saját válaszukhoz.

Ne zárjuk kalitkába az egyediséget! Ha a tanulók azt érzik, utat engedhetnek egyéniségüknek, nagyobb élvezettel és kíváncsisággal vetik bele magukat az adott tananyag rejtelmeibe. Megerősödik az elköteleződésük, és kitartóbbak lesznek a kitűzött pozitív céljuk elérésében (Buda és Péter-Szarka, 2015).

3. Az osztályterem a második otthon?

A diákok hétköznapjaik nagy részét az iskolában töltik, ezért fontos, hogy otthonosan érezzék magukat. A cikk elején hozott példához kapcsolódva (egy tanuló felel az osztály előtt) fogalmaztuk meg, hogy az ismerős környezet milyen sokat tud segíteni. A terem kidekorálását az osztállyal közösen, az ő igényeiket figyelembe véve végezhetjük. Az ajtóra kerülhet egy kedves üdvözlő üzenet (pl. Szép napot!), a falra pedig általuk rajzolt képek, közös élményeikről, szép emlékeikről. Az ablakokhoz tehetünk növényeket, virágokat vagy akár kézműves tárgyakat, amelyeket a tanulók saját kezűleg készítettek.

Kedves díszítő eleme lehet a tanteremnek egy születésnapi tabló is, amelyre fényképpel együtt rákerülhetnek a tanulók.

A dekorációt igazíthatjuk nyugodtan az adott évszakhoz vagy ünnephez, így még inkább otthonos légkört varázsolhatunk.

4. Közös szabályok

A dekoráláshoz hasonlóan közös, együttműködést igénylő program lehet a gyerekekkel, ha megalkotjuk az osztály egyedi szabályrendszerét. Olyan előírásokat, követendő példákat fogalmazunk meg, amelyeket a tanév során valamennyien betartunk. Ez könnyebb is lesz, mivel nem külső szabálykönyvet, hanem egyedi, a közösség által szavakba öntött utasításokat követünk.

Néhány példa, milyen szabályok kerülhetnek bele az „aranykönyvbe":

  • Figyelek órán.
  • Jelentkezek, ha valamit mondani szeretnék.
  • Követem az elhangzott és leírt utasításokat.
5. A kincsesbánya feltárása

Fókuszáljunk a diákok erősségeire, és ne a gyengeségeiket hangoztassuk! Igyekezzünk minél inkább feltérképezni adottságaikat, és ezeket jelezzük is vissza nekik, hogy kvalitásaikat még inkább fejleszteni tudják. Konzultálhatunk az iskolapszichológussal, aki segítségünkre lehet etéren. Kérhetjük, hogy vegyen fel a témához kapcsolódó kérdőívet, amely felméri a tanulók képességeit. Ennek kiértékelése után hasznos információk birtokába juthatunk, és jobban megérthetjük tanítványainkat.

„Összességében azt mondhatjuk, hogy a személyes erőforrások, a kitartás, az újdonságok felé történő nyitottság támogatása és a fejlődés lehetőségébe vetett bizalom megerősítése a tehetségfejlődés hosszú és nehéz folyamatában segíti a fiatalokat" (Péter-Szarka, 2015).

Fontos szerepet kap az elfogadás és a nyitottság, mind a pedagógus, mind a kortársak részéről. A gyermek személyisége és tehetsége akkor tud igazán kivirágozni, ha azt érzi, környezete támogatja is ebben, és ha kreativitásának teret engednek. A tehetség témaköréről hasznos írásokat és információk itt találhatók.

Célravezető lenne a pedagógusokat is minél inkább megismertetni a pozitív pszichológia látásmódjával, hogy saját magukon, és ezáltal diákjaikon is alkalmazni tudják ezt az ismeretet.

Tudatos önismereti munkával növelhető a jóllétszintjük, a boldogságuk és az elégedettségük egyaránt, amelyet így hitelesebben tudnak közvetíteni tanítványaik felé is (Holecz & Molnár, 2014). Számos alternatívát találhatunk, ha szeretnénk mélyíteni önismeretünket. Járhatunk egyéni vagy csoportos alkalmakra, például pszichodrámacsoportba vagy családterápiás önismeretre. Ezek mellett számtalan kitűnő olvasmányra is rábukkanhatunk a könyvesboltok polcain, ha még inkább tájékozódni szeretnénk a témában.

A boldogság nyomában...

A boldogság iránti vágyunk, a boldog élet megteremtése alapszükségletünk. A témakörhöz kapcsolódó, a gyakorlatban is megvalósuló program a Boldog óvoda – boldog iskola kezdeményezés, amelyhez szabadon csatlakozhatnak az intézmények.

A gyerekek szemléletmódja még rugalmasabban formálható.

A boldogságórák elméleti hátterét a pozitív pszichológia adja. Ezen órák segítik az iskolás korosztályt abban, hogy fejleszteni tudják a boldogságra való képességüket, konkrét módszertani segítséggel kiegészítve. Továbbá izgalmas önismereti utazáson keresztül fejlesztik a hétköznapi problémákkal való megküzdést is.

A boldogságórák témái:

  • boldogságfokozó hála,
  • optimizmus gyakorlása,
  • kapcsolatok ápolása,
  • boldogító jó cselekedetek,
  • célok kitűzése és elérése,
  • megküzdési stratégiák,
  • apró örömök élvezete,
  • megbocsátás,
  • testmozgás,
  • fenntartható boldogság.

Remélem a cikk alapján kirajzolódott, milyen sok helyen és milyen sok élethelyzetben tehetünk azért, hogy a tanulás igenis öröm tudjon lenni!

Tipp

Dekorálásra fel!

Dekoráld ki a gyerkőcöd falát egyedi, személyre szóló biztatásokkal, vagy a cikkünkben olvasható fejlődésorientált gondolatokkal. Így teszi a gyerekszoba-dekoráció igazán inspirálóvá és meghitté az otthoni légkört!

Pedagógusként igyekezhetünk pozitív légkört teremteni az osztályban, szülőként támogatni a gyermekünket azokon a területeken, amikben örömét leli. Felnőttként pedig nyitottsággal és empátiával fordulni kollégáink felé.

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes privát Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha nyitott vagy a megoldásközpontú, pozitív pszichológiai szemléletre.

Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával.

Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 😉

Felhasznált szakmai tartalom

  • Buda M., Péter-Szarka Sz. (2015). A kreatív klíma. Iskolakultúra, 25(9), 3-17.

  • Fodor Sz., Kovács E., & Somkövi, B. (2018). Pozitív pszichológia a tanteremben – A „bővíts-építs” légkör megteremtése a nyelvórákon. Pszichológia – Pedagógia – Technológia, 9-21.
  • Fromann, R., & Damsa, A. (2016). A gamifikáció (játékosítás) motivációs eszköztára az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 66(3-4), 76-78.
  • Gyarmathy É., (2019). Öröm és boldogság. Új Pedagógiai Szemle, 9-10, 112-121.
  • Holecz A., Molnár Sz. (2014). Pedagógusok pozitív pszichológiai tükörben: a jóllétet erősítő tényezők jellemzői a pályán. Iskolakultúra, 24(10), 3-14.
  • Kabács I. (2016). A belső motiváció kialakításának és fenntartásának lehetőségei a szakmai alapismeretek oktatási folyamatában. EDU, 6(3), 55-59.
  • Oláh A. (2004). Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra, 11, 39-47.
  • Pajor G. (2015). Gyorsabban, magasabbra, bátrabban – De hogyan? Iskolapszichológia Füzetek, 34, 13-14.
  • Péter-Szarka Sz. (2015). Pozitív pszichológia a tehetséggondozásban. Magyar Pszichológiai Szemle, 3(8), 633-647.
  • Reinhardt, M. (2009). Miért hasznosak a pozitív érzelmek iskolai környezetben? Iskolakultúra, 9, 24-45.
  • Rigóczki Cs. (2016). „Gyönyörűségnek társa legyen a hasznosság” ‒ Gamifikáció és pedagógia. Új Pedagógiai Szemle 66(3-4), 69-75.
További felhasznált tartalom elérhető itt és itt.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.