Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Bullying: Mit tehetünk pedagógusként az iskolai bántalmazás ellen?!

Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy a gyerekek bizony kemények tudnak lenni egymással. De mi fér bele? Meddig hagyjuk, hogy egymás között intézzék el az ügyet? Mikor lépjünk közbe és hogyan? Esetleg szeretnéd megelőzni a bajt? Cikkünkben gyakorlatias tippeket, eszközöket találsz, ha pedagógusként Téged is érint a bullying, vagyis az iskolai bántalmazás problémája! Gerhát Réka pszichológus írása.

Mi is az a bullying?

  • Egy gyenge testalkatú fiút minden tornaóra előtt lefognak az osztálytársai, leveszik és eldugják az alsógatyáját, majd az órán – amikor a tanár nem látja – lehúzogatják a nadrágját.
  • Egy nagyon szép középiskolás lányról egyik osztálytársnője azt terjeszti, hogy őt szexuálisan megkörnyékezte, és a barátnői tartsák magukat távol tőle, különben ők is „leszboszik” lesznek.
  • Egy új fiúnak az osztály népszerű srácai válogatott „próbákat” találnak ki a befogadás ígéretével, amivel lejáratja magát a tanárok és a diákok előtt.
  • Egy kissé túlsúlyos, szemüveges kislányt osztálytársai különböző gúnynevekkel illetnek, szinte versenyeznek, hogy ki tud viccesebbet kitalálni, majd elterjed, hogy aki hozzá vagy a tulajdonához ér, az tetves lesz.
  • Egy másodikos kisfiú kakaós csigát kap tízóraira, amit egy negyedikes fiú rendre elvesz tőle, majd pénzt is követel, ha nem akarja, hogy agyonverjék.

Ezek a magyar közoktatási intézményekből vett példák az iskolai bántalmazás, más néven bullying tipikus esetei.

A bullying (zaklatás, iskolai erőszak, pszichoterror) olyan indokolatlan agresszív viselkedésforma, amely ismétlődő jelleggel és szándékosan irányul egy gyenge, magányos egyénre, akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében (Olweus, 1999; Figula, 2009).

Bullying-társadalom

A zaklatás, bántalmazás gyakorlatilag minden olyan helyzetben előfordulhat, ahol az emberek kapcsolatba lépnek egymással. Az UNICEF felmérései (2014, 2018) alapján mintegy százötvenmillió 13-15 év közötti gyereknek volt már része valamilyen fajta zaklatásban, és 

minden 3. gyereket ért már cyberbullying, azaz valamilyen kellemetlen piszkálódás, bántalmazás, zaklatás az interneten.

Az önbeszámolón alapuló adatok azonban nem mentesek a módszertani torzításoktól (pl. van, aki szégyelli a „gyengeségét”, ami miatt kevésbé hajlandó bevallani, hogy érinti az ügy). Ráadásul sok felnőtt ember – tanárok és akár szülők is – normális csoportjelenségnek, diákcsínynek vagy a diákok magánügyének tekintik, így az elbagatellizálás miatt is leplezett maradhat.

Mi számít bullyingnak? Mi nem bullying?
  • Fizikai: súlyos vagy enyhébb testi bántalmazás, személyes tárgyak tönkretétele, elvétele.
    Fiúk körében a fizikai bántalmazás a gyakoribb. A kor előrehaladtával azonban csak elvétve jelenik meg.
  • Verbális: megalázó beszólások, sértegetés, gúnynév adása.
    A verbális bántalmazás nemtől függetlenül a legelterjedtebb forma (70%). Veszélyes, mert könnyen észrevétlen marad…
  • Kapcsolati: kiközösítés, elutasítás, pletyka terjesztése, barát elcsábítása.
    Lányok körében a kapcsolati agresszió a jellemzőbb.
  • Internetes (cyberbullying): fenyegető üzenetek küldése, megalázó tartalmak közzététele, hamis profil létrehozása.
  • Játékos verekedés,
  • egyszeri támadás,
  • barátok közötti civódás
  • önvédelem,
  • két egyenlő hatalommal és erővel rendelkező diák konfliktusa,
  • reaktív agresszió (amikor a támadásnak van valamilyen nyilvánvaló kiváltó oka).

Mit tehetünk pedagógusként az iskolai bántalmazás ellen?

A szülők fokozott figyelme mellett a pedagógusoknak is kiemelkedően fontos szerepük van a bullying megelőzésében és kezelésében. A megfelelő eszközök ismeretével a pedagógus sokat tehet azért, hogy az osztály olyan közösséggé fejlődjön, amelyben nincs helye bántalmazásnak.

Mivel az online és offline iskolai bántalmazás dinamikája megegyezik,
a leírt módszerek mindkét esetben hatékonyak!

0. Figyeljünk a gyerekekre!

Pedagógusként is felelősségünk a példamutatás, tehát fejlesszük a szemléletmódunkat, és foglalkozzunk aktívan a gyermekekkel.

Munkánkban kapjon hangsúlyt az egyéni törődés, személyes kapcsolat és támogatás – főképp azok felé, akiknek valamilyen nehézsége volt (problémás élethelyzet, családi krízis, tanulási nehézség).

Csak akkor vehetjük észre, hogy megváltozott a fiatalok viselkedése, ha odafigyelünk rájuk.

1. Ismerjék meg egymást!

Teremtsünk minél több lehetőséget és alkalmat arra, hogy a csoporttagok minél sokoldalúbban megismerjék egymást.

Ha csak részt vesznek egy tanórán, nagyon szűk az a terület, amiről benyomást szereznek egymással kapcsolatban.

Fontos, hogy a nehezebben megnyíló gyerekek is be tudjanak kapcsolódni. Továbbá ne engedjünk teret a rivalizálásnak, keressük a hidat teremtő hasonlóságokat!

pedagógusként az iskolai bántalmazás ellen

Vessünk be ismerkedős játékokat...

Tipp: Válasszunk olyan tevékenységeket, ahol a résztvevők önkéntes formában mutathatják be magukat. Pl.: kedvenc hobbi, emlékezetes filmélmény, kedvenc könyv, „Mi igen, mások nem” c. gyakorlat stb.

Mindig ügyeljünk arra, hogy mindenki csak annyit mutasson meg magából, amennyit ő szeretne, de mindenkinek legyen módja megnyilvánulni.

2. Ösztönözzük őket együttműködésre!

Teremtsünk együttműködésre késztető helyzeteket: tevékenységeket egy csoportcél megvalósítása érdekében. Ilyen lehet például

  • az osztályterem otthonosabbá tétele;
  • az egész iskola számára készített előadás – a diáknapok igazán nagy csoport-összekovácsoló erővel bírnak;
  • egy jótékonysági megmozdulás.

Tipp: vonjuk be a szülőket is! 🙂

+ Vigyük be a diákok együttműködését és egymással való kommunikációját szolgáló módszereket a tanítási folyamatba. Pl.:

  • csoportvita,
  • nyelvórán párbeszédek alkotása,
  • töri órán pl. az idős generáció tagjaival – nagyszülőkkel – készített interjú,
  • egymás ellenőrzése (ha az segítő céllal történik).
pedagógusként az iskolai bántalmazás ellen

Heterogén munkacsoportok a tanórákon.

A csoport épülését az szolgálja, ha mindenki minél több osztálytárssal kerül  kapcsolatba, olyanokkal is, akiket spontán módon nem választanának. Erre alkalmas a véletlenen alapuló választás technikája, a sorsolás. A hosszabb vagy intimitást igénylő feladatoknál azonban adjunk teret a rokonszenvi választásnak.

Építsünk ki ún. buddy-rendszert!

Ennek lényege, hogy idősebb, tapasztaltabb diákok patronálják a fiatalabb diákokat. Ez gyakran osztályszinten működik (lásd testvérosztályok), de a bántalmazás megelőzése szempontjából érdemes személyes kapcsolatok kialakítására törekedni. Akit ugyanis egy felsőbb éves támogat, azt kisebb eséllyel szemelik ki a kortársai. Az idősebbek pedig buddy-ként kevésbé válnak bántalmazóvá.

3. Fogalmazzunk meg csoportszabályokat!

Definiáljuk egyértelműen, hogy milyen szociális viselkedés nem fogadható el – pl.: fizikai agresszió, kizárás, csúfolás, tartalmak közzététele másokról az interneten -, és hogy melyek az elvárt viselkedések – pl.:

egymás tisztelete, segítségnyújtás, konstruktív konfliktuskezelés.

A pozitív interakciók gyakorlására, a szociális készségek fejlesztésére kiváló alkalmat adnak a csoportfoglalkozások.

4. Fejlesszük a „MI-tudatot!”

Az együttműködő csoportban kialakult hagyományok, közös élmények és csoporttörténések bizonyos normák kiemelkedését, mások háttérbe szorulását eredményezhetik, illetve összetartóvá teszik a csoportot.

pedagógusként az iskolai bántalmazás ellen

Tegyünk azért, hogy összekovácsolódjon a csapat.

Közös eseményekkel, feladatokkal, saját tárgyakkal, webfelülettel vagy akár névválasztással, indulóval, logóval is erősíthetjük az osztály mi-tudatát.

Ünnepeljünk közösen!

Ünnepeljük meg közösen az elért eredményeket, a sikereket, illetve a számunkra fontos eseményeket –
ezzel erősítve az összetartozást.

Tippek:

  • Hozzunk létre osztálykalendáriumot!
    Gyűjtsük össze a diákok fontos napjait. Mindenkinek legyenek  ünnepnapjai! (Ezek nem feltétlenül a születésnapok.) Pl.: „Ezen a napon kaptam a kiskutyámat.”  „Kibékültem a legjobb barátommal.” A bejelölt napokról pedig emlékezzünk meg.
  • „Azért kedvelem, mert…”
    Mindenkivel mindenkiről írassunk egy pozitív elismerést, majd pl. karácsonykor adjuk a diákoknak ajándékként a kártyát, melyen összegyűjtve olvashatják el az osztálytársak róluk készült írásait.

Az osztályfőnök bevonódása és megközelíthetősége elengedhetetlen!

5. „A különbözőség érték!”

Ne várjuk el és semmiképp ne erősítsük meg a konform viselkedést, adjunk teret az egyéni véleményeknek, kezeljük értékként a diákok különbözőségét. Ezáltal nem fogják fenyegetőnek érezni az eltérő viselkedést, gondolkodást, és a „többség” sem fogja felsőbbrendűnek érezni magát.

6. Minimalizáljuk az üresjáratokat!

Eszközökkel vagy játékjavaslatokkal (sportszerek, kártya, társasjáték, gyakorlatok stb.) segíthetjük, hogy a diákok közösen eltöltött szabadidejükben (pl.: a szünetekben, osztálykirándulásokon) ne unatkozzanak. A tanuláshoz való pozitív viszony fejlesztése pedig a tanórákon segíti a bevonódást.

7. Foglalkozzunk a bántalmazás témakörével!

A pedagógusokra és az iskolapszichológusokra vár az a feladat, hogy megismertessék a fiatalokat a (cyber)bullying témakörével, valamint

a biztonságos internethasználat rejtelmeivel.

Pl. szabályok kialakítása arról, hogy milyen weboldalak látogathatók, figyelmeztetés a közösségi oldalakon létrehozott profilok biztonsági beállításainak használatára. A saferinternet.hu oldalon több korosztályra szabott anyagot találhatsz a témában.

8. Kerüljük el a bűnbakképzést!

Ha egy bizonyos személyt teszünk felelőssé a csoportban előforduló bajokért (pl.: az órai fegyelmezetlenségekért mindig ugyanazt a gyereket szidjuk le), mi magunk is okai lehetünk a bűnbak-, s így az áldozatképződésnek.

  • Tárjuk fel a feszültségek okait – amelyek soha nem egy gyerek személyes tulajdonságaira vezethetők vissza.
  • Javítsuk a csoporttagok közti kapcsolatokat, különös tekintettel a periférián lévők helyzetére.

9. Vonjuk be az iskolapszichológust!

Ma egyre több iskolában találunk iskolapszichológust, bár még mindig csak a nagyobb iskolák járnak jól: 500 fős létszám kell ahhoz, hogy félállású iskolapszichológust foglalkoztassanak. Az iskolapszichológust felkérhetjük direkt csoportépítő foglalkozások tartására, vagy segítségével, kettős vezetéssel is tarthatunk ilyen foglalkozásokat.

A titoktartási kötelezettség miatt diszkréten kezelik az eseteket, és mint külső szemlélők, más szemszögből tekinthetnek az osztályra, az adott problémára.

Konfliktusokkal terhelt osztályok esetén célszerű lehet a csoport egy részének, vagy több kis csoportban az egész osztálynak célzott foglalkozásokat tartani önismereti, kommunikációfejlesztő, konfliktuskezelő céllal, de akár az előítéletek csökkentésére is.

pedagógusként az iskolai bántalmazás ellen

Az iskolapszichológus bevonásával hatékonyabban küzdhetünk meg a helyzettel.

Kiközösítés, bántalmazás esetén az érintett szülők bevonásával akár egy közös, minden gyereket egyformán pozitívan érintő megoldást kereshetünk.

Kérhetünk tanácsot, ha úgy érezzük valahol elakadtunk, vagy szeretnénk megismertetni az osztályunkkal a bullying, cyberbullying témakörét. Ez minden korosztálynál hasznos, prevenciós szinten is érdekes, izgalmas téma lehet a gyerekeknek.

Filmajánló

Nagy Gitta

A Cyberbully (2015) című filmet ajánlom megnézésre, főleg a 12 év feletti diákoknak. YouTube-on keresztül elérhető a teljes film, és az IMDb-s értékelése is elég magas, ami objektíven mutatja, hogy nemcsak fontos dolgokról szól, de mindezt a fiataloknak is izgalmas, érdekes és őszinte formában adja át.

A film is jól szemlélteti, hogy a cyberbullying nem puszta diákcsíny!

Noha nem önálló büntetőjogi kategória (még!), ennek ellenére felelősségre vonással járhat, és nem mehetünk el mellette.

Az elkövetőknek jogi következményekkel kell számolniuk: ez lehet a zaklatás súlyosságától függő pénzbírság, vagy akár öt éves szabadságvesztésig terjedő büntetés is. Lényeges tehát, hogy ezzel a fiataljaink is tisztában legyenek. Sokan nem akarnak tudni a következményekről, és nem látják a teljes képet.

Nagy Gitta tanácsadó- és iskolapszichológus

Válasszunk körültekintően!

Ha egy film segítségével szeretnénk edukálni a fiatalokat, kérjük ki szakember véleményét. Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) támogatásával végzett friss kutatás (2019) példának okáért összefüggésbe hozta a 13 Reasons Why című sorozat megjelenését az öngyilkosságok emelkedő számával. 2017 áprilisában – a sorozat bemutatását követő hónapokban:

a 10-17 év közötti amerikai fiatalok körében 28,9%-kal megemelkedett az öngyilkosságok aránya.

Noha a kutatók elismerik, hogy a tanulmánynak vannak korlátai, annyit azért jól szemléltet, hogy a felelős döntéshozatal kulcsfontosságú.

Egy speciális helyzet: Osztályösszevonás

Ha két osztály összevonásra kényszerül (például mert többen elmentek hatosztályos gimnáziumba, és nem lenne meg a szükséges osztálylétszám), általában egyszerre kell megküzdeni

  • a gyerekek gyászreakciójával az „elvesztett” barátok miatt,
  • a kudarcélménnyel (hogy ők a „maradék”) és
  • a „mi osztályunk” vs. „másik osztály” szembenállással.

Ilyen nehéz helyzetekben különösen hasznos, ha meg tudjuk beszélni a csoportépítés lépéseit egy kívülálló harmadikkal (iskolapszichológus, tapasztalt kolléga).

Iskolai programok a bántalmazás megelőzésére és kezelésére

Az iskolai bántalmazás komplex probléma, kezelése ezért sokszereplős és igen összetett folyamat. Azt mondhatjuk, hogy csak az egész iskolára kiterjedő, átfogó programok hatékonyak, és egyetlen incidens sem maradhat következmények nélkül.

Általában 3 személy tölt be fontos szerepet az esetkezelés során:

  • a bántalmazást észlelő tanár,
  • az érintettek osztályfőnöke(i),
  • a bántalmazás „szakértője” az iskolában (pl. az iskolapszichológus, a koordinációs bizottság tagja).

Nemzetközi viszonylatban körülbelül 50 prevenciós és problémakezelő – antybulliyng – programot ismerünk, melyek hatékonysága kutatásokkal alátámasztott.

Az áldozattal kapcsolatos teendők

Az első lépés az áldozattal való támogató beszélgetés, amely során elmesélheti, hogy mi történt és milyen hatással voltak rá a történések.

Fontos kifejeznünk, hogy hiszünk neki, az ő oldalán állunk, és senki nem érdemli meg, hogy kegyetlenül bánjanak vele vagy megalázzák.

Emellett megbeszéljük, hogy mit tegyen, mit tesz az iskola a védelme érdekében.

A bántalmazóval kapcsolatos teendők

A bántalmazó számára a legfőbb üzenet, hogy az iskolában nem elfogadható amit tett, ezért nyomatékosan felszólítjuk rá, hogy hagyja abba!

Ez a konfrontatív beszélgetés rövid és viselkedésspecifikus – az aktuális tettre fókuszált, tehát az osztályfőnök és a szakértő sem a korábbi történésekre, sem az okokra, sem egyéb körülményekre nem tér ki.

A bántalmazónak saját magának kell megoldást javasolnia arra, hogy hogyan fog változtatni a viselkedésén, majd megállapodunk az utánkövető beszélgetés időpontjában (1-2 héttel később). Szankciót csak akkor helyezünk kilátásba, ha nem szűnik meg a probléma. A zéró tolerancia elve helyett ún. szankciólépcsőben – szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, szülőkkel való elbeszélgetés, extra feladatvégzés, közösségi szolgálat az iskolában, … , iskolából való eltanácsolás – érdemes gondolkodni, melyet a házirend is tartalmaz.

Resztoratív eljárások

A folyamatba fontos beépíteni a kiképzett vezető segítségével és az összes érintett fél bevonásával történő eseményfeldolgozást is, ami segíti a fiatalokat abban, hogy beszéljenek a történtekkel kapcsolatos érzelmeikről, érzéseikről.

Ennek a technikának fontos eleme a jóvátétel, egy olyan cselekedet a bántalmazó részéről, ami az áldozat számára visszaállítja a pszichés egyensúlyt.

A közösséggel kapcsolatos teendők

A bántalmazás társas közegének a bullying megértése és megelőzése során is fontos szerepe van. A szemlélők biztonságérzetét erősíti, ha látják, hogy

  • az iskola törődik a diákokkal és beavatkozik;
  • védelmet és támogatást nyújt az áldozatnak;
  • elutasítja a bántalmazást, de nem utasítja el a bántalmazót.
pedagógusként az iskolai bántalmazás ellen

A bántalmazó visszaintegrálhatóvá válik a közösségbe.

Mindenkinek segít, ha nyíltan lehet beszélni a történtekről, illetve a tapasztalatok azt mutatják, hogy az áldozatok segítségkérési hajlandóságát növeli, ha tudják, hogy mi fog történni, ha jelzik a bántalmazást – ennek szemléltetésére teremt alkalmat egy aktuális eset.

+1: Kommunikáció a szülőkkel

Amennyiben iskolai bántalmazást észlelünk, beszéljünk az áldozat és a támadó fél szüleivel is, azonban nagyon fontos, hogy senkit ne vádoljunk, hibáztassunk!

Tipp

Fejleszd a kommunikációs készségedet! 👇

Gyakorold az asszertív kommunikációt:

  • Tanuld meg tudatosan használni a tested – gyakorold tükör előtt a határozottságot sugárzó testtartást. Válassz egy megfelelő időpontot és helyszínt.
  • Gondold át előre, hogy mit szeretnél mondani; majd beszélj lassan, jól hallhatóan és nyugodtan.
  • Használj én-közléseket: Egyes szám első személyben (pl.: „Én úgy gondolom, …”) ítéletek nélkül, röviden fogalmazd meg a számodra el nem fogadható viselkedésformákat.
  • Konkrét problémát (és példákat) írj le.
  • A cselekvést bíráld, ne az embert.
  • A célod is legyen valamilyen konkrét változás – fogalmazd meg a kérésedet, sőt dolgozzatok a megoldáson közösen.
  • Őszintén beszélj az érzelmeidről, és kérdezd meg, hogy ők hogyan éreznek. Tanúsíts megértést: vélhetően szülőként nekik a legnehezebb ez a szituáció!
„Hadd kezdjen tiszta lappal!”

Sokan azt remélik, hogy a perifériára szorult vagy kifejezetten elutasított gyerekek helyzetén segíthet az iskolaváltás. Ez azonban csak ritkán valósul meg, mert ha a gyerek viselkedése (különösen, ha az agresszivitása) váltja ki a csoport elutasítását,

az új csoportban ugyanolyan nehézségekkel kell számolnunk.

A helyzetet még súlyosbíthatja, hogy egy már kialakult csoportba kellene beilleszkednie a gyermeknek.

Igyekezzünk tehát elejét venni a helyzetnek, s csak akkor hozzuk meg ezt a döntést, ha tényleg az adott csoport és gyerek össze nem illése tűnik a vezető problémának.

Ha szükséges, ajánljuk szakember segítségét!

  • Pedagógiai szakszolgálatok

    A pedagógiai szakszolgálatok felkeresése esetén a kamasz akár egy pszichológussal is beszélgethet, aki segít feldolgozni az elszenvedett sérelmeket, a (cyber)bullying következményeit. Nevelési tanácsokért szintén lehet hozzájuk fordulni, vagy akár a helyi családsegítő (Család- és Gyermekjóléti Szolgálat) szakembereihez is.

  • www.kek-vonal.hu

    A Kék-vonal az egész országból ingyenesen és anonim módon elérhető a segítségre szoruló gyerekek, fiatalok számára, és olyan felnőttek hívásait is fogadják, akik a gyerekek érdekében telefonálnak.

  • www.unicef.hu/nemvagyegyedul

    Az UNICEF kampányával azt szeretné elérni, ha a bántalmazott fiatalok nem maradnának egyedül a problémáikkal – tudnák, hogy van hová fordulni.

  • www.unicef.hu/helpapp/

    Az UNICEF HelpAPP egy alkalmazás formájában adja a kezünkbe a segítséget. Egy gombnyomással jelezhetjük a csúfolást, a verekedést vagy az egyéb zaklató tevékenységeket.

A legfontosabb pedig, hogy ne hagyjuk magukra a diákokat baj esetén, hiszen a nemtörődömség maradandó károkat okozhat, sőt újra traumatizálja az áldozatot. A döntés, és a megoldás lehetősége is a mi kezünkben van!

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes zárt Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha elég motivált vagy ahhoz, hogy elkezdj dolgozni önmagad megvalósításán. Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával. Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 🙂

Felhasznált szakmai tartalom

További felhasznált irodalom itt, itt, itt, itt és itt.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Neked ajánljuk
Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.
Skip to content