A Rorschach-teszt a projektív tesztek egyike. Komplex pszichológiai és diagnosztikai mérőeszköz.
Rorschach-teszt fogalma
Célja, hogy a pszichológus feltérképezhesse a vizsgálati személy személyiségstruktúráját. Önmagában ritkán használják: általában más vizsgálatok kiegészítéseként jelenik meg a pszichoterápiában, illetve a pszichodiagnosztikában.
A teszt tíz képes táblából áll, amelyeken különböző tintafoltok láthatóak. Öt táblán fekete, két táblán fekete és piros foltok vannak, míg a maradék három tábla többszínű. A táblák egységesek, így a világ bármely részén használhatóak. Ez biztosítja, hogy a tesztek eredményei összehasonlíthatóak legyenek bármely, ugyanezt a vizsgálatot alkalmazó eljárással.
A vizsgálatot beszélgetés előzi meg, amelyet pszichiáter vagy pszichológus végezheti. Ezután a szakember elmondja a vizsgálat menetét a kliensnek, és hozzákezdenek a teszthez. A teszt felvevője megkéri a vizsgált személyt, hogy egyenként vegye kézbe a táblákat, majd nézze meg azokat. Ezután a kliensnek el kell mondania, hogy miket lát a foltokban: azok egésze vagy egy-egy része mit juttat az eszébe.
Az értékelés során a szakember öt kategóriát vesz figyelembe:
- lokalizáció (a válasz az egész foltra vonatkozik-e, vagy csak annak egy részére);
- determinánsok (a folt alakja, színe, árnyékolása vagy mintázata váltotta-e ki a választ);
- tartalom (mit képvisel a válasz);
- gyakoriság (mennyire gyakori vagy eredeti az adott válasz);
- különleges reakciók (a vizsgálati személy speciális reakciói).
A pszichológus a válaszokat feljegyzi. Amikor minden tábla sorra került, a szakember és a kliens újra átnézik őket, és a vizsgált személy azt is megmutatja, hogy az általa megnevezett ábrákat melyik tábla melyik foltjában látja. A vizsgálat átlagosan egy órát vesz igénybe.
Felhasznált szakirodalom
- Comer, R., J. (2005). A lélek betegségei. Budapest. Osiris Kiadó.
- Mérei Ferenc (2002): A Rorschach-próba. Budapest. Medicina Könyvkiadó Zrt.