Ross és Olson (1981) vizsgálatai szerint „placebónak nevezünk minden olyan anyagot vagy eljárást, ami az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket vagy külső-belső testi észleleteket, ám valójában nem bír az e változásokhoz szükséges farmakológiai vagy specifikus hatással.”
Placebo fogalma
A placebovizsgálatok alapján a betegek akkor is jobban lesznek, ha hatóanyag nélküli „gyógyszert” kapnak, amiről úgy gondolják, hogy az segíthet nekik.
Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy placebóként működhetnek olyan anyagok is, amelyeknek van valamilyen észlelt és/vagy gyógyszerészeti hatása, ám az nincs közvetlen kapcsolatban a kezelni kívánt tünetekkel (pl.: sok orvos ír fel vitaminokat fáradtság vagy stressz kezelésére).
Ilyen formában tudja időnként a C-vitamin vagy a cukorka antidepresszánsnak álcázva csökkenteni a beteg tüneteit.
Ezeket nevezzük aktív placebónak, másoknál ál- vagy pszeudoplacebónak.
Felhasznált szakirodalom
Atkinson, R. C. Hilgard,E. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
Köteles, F., Bárdos, Gy. (2008). Placebo és személyiség – a primitívtől a megküzdőig. Pszichológia, 28, 268.
Ross, M., Olson, J.M. (1981). An expectancy-attribution model of the effects of placebos. Psychological Review, 88, 408-437.
