A parentifikáció a szülő és a gyerek szerepek felcserélését jelenti. A gyerek olyan, életkorát meghaladó feladatokat kényszerül ellátni, amelyek a szülők kötelessége lenne.
Parentifikált identitás fogalma
A gyermek a családon belül átveszi a szülő szerepét. Életkorát és képességeit meghaladó feladatokkal bízzák meg, a szülő elsődleges érzelmi támaszává válik. Ha ezzel a feladattal túlterhelődik a gyerek, egyéb képességei nem fejlődnek megfelelően, nem a saját gyerekéletét éli, akkor ez a gondoskodó szerep káros a számára.
Milyen helyzetekben kerülnek leginkább a szülői alrendszerbe a gyerekek?
- Az egyik vagy mindkét szülő hiánya – válás, halál vagy extrém munkavégzés miatt.
- A szülő mentális betegség, szerfüggőség vagy egyéb tényezők miatt alkalmatlan gondozói feladata ellátására.
- A bizonytalan kötődésű szülő (bizonytalan-ambivalens, bizonytalan-dezorganizált) a gyerekhez fordul gondozásért.
- A konfliktusos házasság vagy válás során a gyerek sajátos helyzetbe kerülhet: ő lehet a „helyettespartner”.
- A transzgenerációs családi forgatókönyvek alapján azok a szülők, akik gyerekkorukban parentifikáltak voltak, elvárják a gyerekeiktől, hogy gondoskodjanak róluk, mert tőlük is ezt várták el.
Felhasznált szakirodalom
- John Byng-Hall: The Significance of Children Fulfilling Parental Roles: Implications for Family Therapy. Journal of Family Therapy, 2008/5. Fordította: Barát Katalin.