Üldöztetéses (perzekutoros) paranoiáról beszélünk, ha a beteg téveszméi rosszakaratú üldözöttségéről (pl.: lehallgatják, megfigyelik). Egyes esetekben még hallucinációkkal is kiegészülhetnek a téveszmék, azokat megerősítve (pl.: mérgezettnek érzi az étel ízét).

Erotomániás (szerelmi) paranoiáról beszélünk, ha a beteg téveszméi szerelmi tartalmúak, azaz arról szólnak, hogy egy általában magas társadalmi helyzetű, közismert személy szerelmes belé. A beteg rejtett, kódolt üzeneteket vél felfedezni a személy (média) szerepléseiben, és sok esetben leveleivel, üzeneteivel éppen ő lesz ennek a személynek a zaklatója.

Féltékenységi paranoiáról beszélünk, ha a beteg eltúlzott mértékben féltékeny szerelmi partnerére és kreált bizonyítékokkal hűtlenséggel vádolja. Ezt a paranoiát sok esetben alkoholizmus előzi meg. Szerelmi partnerének zaklatójává válik, folyamatosan számon kéri, ellenőrzi, követi és súlyosabb esetben meg is gyilkolhatja.

Szomatikus (testi tünetekkel jellemzett) paranoiáról beszélünk, ha a beteg téveszmékkel támasztja alá, és erősíti meg magának, hogy valamilyen testi betegsége van. A hipochonderektől abban különülnek el, hogy ők betegségükhöz téveszméket is kapcsolnak, és azokhoz rendíthetetlenül, orvosi vélemények, vizsgálatok ellenére is ragaszkodnak.

Nagyzásos (grandiózus) paranoiáról abban az esetben beszélünk, hogyha a beteg úgy véli, hogy ereje, teljesítménye természetfeletti szinten megváltozott, vagy eminens, tekintélyes személyekkel, vagy magával Istennel van különleges kapcsolata.