Az elsődleges azonosulás idején a csecsemők kezdik felismerni, hogy a külvilág egyes tárgyai olyanok, mint ők maguk.
Elsődleges azonosulás fogalma
Freud úgy vélte, hogy az élet korai szakaszában, talán az első év vége felé a csecsemők kezdik felismerni, hogy a külvilág egyes tárgyai olyanok, mint ők maguk. Ez a minket körülvevő személyekhez, tárgyakhoz való érzelmi kötődésnek egy primitívebb formája, amit Freud elsődleges azonosulásnak nevezett.
Egy csecsemő még képtelen önmagát mint egészet elkülöníteni az őt körülvevő emberektől, a szüleit is saját maga részének tekinti. Az azonosulás során azonban megfigyelik a jelentős mások viselkedését, majd tudattalanul elkezdik átvenni azokat. Ez nem egyenlő az utánzással, ugyanis az teljesen tudatosan és önkéntesen megy végbe.
Felhasznált szakirodalom
- Cole, M., Cole S. R. (2006). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.