A XXI. századhoz szinte már hozzátartozik az a szemlélet, hogy „semmit nem lehet elég korán kezdeni”. Így van ez a gyermekkori idegennyelv-elsajátítással is. Míg a régebbi álláspontok szerint a két- vagy többnyelvűség lassítja a gyermek (anya)nyelvi fejlődését, addig ma már tudományosan is bizonyított, hogy a korai nyelvelsajátítás mind a gyermekek kognitív képességeire, mind a személyiségfejlődésére pozitív hatást gyakorol. De milyen előnyei lehetnek annak, ha a gyermeket akár már babakorától kezdve többnyelvű környezet veszi körül? Milyen szempontok alapján válasszunk nyelvi különórát gyermekünk számára? Hogyan, milyen módszerekkel érdemes bevezetnünk őt otthon az idegennyelvek világába? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Demeter Dóra viselkedéselemző, AMI Montessori asszisztens és angolnyelv-oktató írása.
Az idegennyelvek ismerete ma már szinte alapkövetelménynek számít. Nyelvtudás nélkül az élet számos területén hátrányba kerülhetünk, így a gyermekek nagy része legkésőbb az általános iskola alsó tagozatában találkozik az angol (vagy valamilyen másik) nyelvvel.
A hatékony idegennyelv-elsajátítás rendkívül fontos, hiszen a gyermekek egészen a középiskolai vagy az egyetemi évekig, később pedig a munkahelyen is használhatják az adott nyelvet.
Gyermekkori idegennyelv-elsajátítás
Vannak olyan szülők, akik ferde szemmel néznek azokra a társaikra, akik már óvodásként nyelvi foglalkozásokra viszik a gyermeküket. Ezzel szemben néhányan már babakorban megismertetik a legkisebbeket a különböző nyelvekkel.
A babák nyelvelsajátítása 3 fontos lépésben történik
- Az első időszak az ún. „néma időszak”, amely során a baba figyel és hallgat. Még nem beszél, de arckifejezéseken és nonverbális jeleken keresztül már képes kommunikálni.
- A második fázisban a beszéd jelenik meg. A gyermek elkezd szavakat, esetleg egyszerű kifejezéseket mondani, és hallgatás után dalokat, valamint rövid verseket is képes visszaadni.
- Végül az önálló mondatalkotás képességére kerül sor, amely alkalmával a gyermek saját szókincséből alkot mondatokat, és képes kifejezni magát.
A folyamat az idegennyelvek elsajátítása során is hasonlóan zajlik, annyi különbséggel, hogy óvodáskorú gyermekek estében az első időszak általában lényegesen lerövidül, néhány esetben akár teljesen ki is marad.
A gyermekkori idegennyelv-elsajátítás előnyei
A korábbi álláspontokkal ellentétben, mára már tudományosan is bizonyítottá vált, hogy a korai nyelvelsajátításnak számos előnye van a legkisebbekre nézve. De mit nyerhetnek pontosan a kétnyelvű gyermekek?
1. Kognitív funkciók fejlődése
A különböző idegennyelvek elsajátítása hatással van a gyermekek agyi funkcióira. Kutatások – az agy különböző területeinek vizsgálata nyomán – kimutatták, hogy az elsajátítás során agyuk kétszer nagyobb hatékonysággal dolgozik, mint a felnőtteké.
Rugalmas agyi felépítésüknek köszönhetően, a kisgyermekek még képesek bármelyik nyelv tökéletes logikai és fonológiai elsajátítására is, ami – a tévhitekkel ellentétben – az anyanyelvi kifejezőképességük fejlődését is elősegíti.
2. Kreativitás és rugalmasság
A nyelvelsajátítás során fejlődik a gyermekek kreativitása. Ez hatással van a lelki és a szellemi fejlődésre is, amelynek köszönhetően a kicsik problémamegoldó képessége, valamint szociális készsége is rugalmasabbá válik.
Több nyelv ismerete esetén a gyermekek empatikusabbá válhatnak.
Mivel a több nyelvet ismerő gyermekek megszokták, hogy nem mindig értik meg (azonnal) a hallottakat, kevésbé válnak szorongóvá, és ritkábban esnek kétségbe egy ismeretlen helyzetben – sokkal inkább megpróbálják megoldani azt.
3. A nyelvek és a „tanulás” szeretete
Kisgyermekkorban még nem beszélhetünk a klasszikus értelemben vett tanulásról; sokkal inkább egy természetes folyamatról van szó. Ennek ellenére, ha a kicsik már gyermekkorukban több nyelvvel találkoznak, és az elsajátítás folyamatát örömteli tevékenységként élik meg, akkor a jövőben is sokkal nyitottabbak lesznek, és könnyebben tanulnak majd új nyelveket.
A folyamatban a gyermekek magabiztossága erősödik, önbecsülése pedig növekszik.
A sikerélményeknek köszönhetően a gyermekek rájönnek, hogy az új ismeretek szerzése izgalmas tevékenység, ez a pozitív hozzáállás pedig nagyban megkönnyíti majd az iskolai tanulmányaikat is.
„Dehát még magyarul sem beszél folyékonyan…”
A számos előny ellenére, a legkisebbek idegennyelv-elsajátításával kapcsolatban rengeteg tévhit kering a köztudatban. Gyakran hallunk olyan mondatokat, hogy „Se magyarul, se angolul nem fog helyesen beszélni.” „Össze fogja keverni a nyelveket.” „A tanulás elveszi az időt a játéktól.” De honnan erednek ezek a feltételezések?
Anya: Hogy érezted magad a játszótéren?
Lenke: Sokat játszottunk, és volt ott egy cat és two dogs. Aztán jött egy girl és ball-oztunk.
A fenti párbeszéd viszonylag gyakorinak mondható a több nyelvet ismerő gyermekek körében. Ez alapján logikusan gondolhatjuk, hogy azok a gyermekek, akiket kiskoruk óta több nyelv vesz körül, valójában egyik nyelven sem tanulnak meg teljesen. A korai idegennyelv-elsajátítás azonban, ahogy az anyanyelvünk estében is, egy hosszabb folyamat eredményeképpen jön létre.
Bizonyos eszközöknek még az anyanyelvünkön is több megnevezése van, így a több nyelvet ismerő és beszélő gyermekeknek egy adott tárgyra akár 3-4 szavuk is lehet.
A nyelvek összekeveredése azért fordulhat elő, mert a kicsik még nem rendelkeznek az ún. nyelvi tudatossággal, így nem tudják elkülöníteni, hogy a különböző szavak melyik nyelvhez tartoznak.
Ez a tudatosság azonban idővel kialakul bennük, és már nem ösztönösen azokat a szavakat fogják használni, amelyek először az eszükbe jutnak, hanem képessé válnak arra, hogy elválasszák a különböző nyelvek szavait.
Mikor kezdjük el?
A legtöbb tanulmány álláspontja szerint a tíz éves kor előtti időszak a legideálisabb arra, hogy a gyermekek megismerkedjenek egy idegen nyelvvel. Az élet korai szakaszában a kicsik gyorsabban és kivételes kiejtéssel sajátítják el a különféle nyelveket. Minél fiatalabbak a gyermekek, annál sikeresebbek lesznek az új hangok utánzásában.
A gyermekkori idegennyelv-elsajátítás élmény is lehet!
A nyelvtanulásra sokszor úgy gondolunk, mint verejtékes munkára, szómagolásra és szabályok értelmezésére, amelyek nem járnak igazi sikerélménnyel.
Optimális esetben azonban a gyermekkori nyelvelsajátítás merőben eltér a felnőttkoritól, hiszen ebben az esetben a gyermek tudatos gondolkodás nélkül, veleszületett képességei használatával sajátítja el az adott nyelvet – az anyanyelvéhez hasonlóan.
Ilyen módon a gyermek agya szivacsként szívja magába a szavakat, nyelvtani szabályokat, így azok észrevétlenül rögzülnek.
A kicsikben ösztönös vágyként él, hogy megismerjék a környezetüket, valamint megértsék, hogy mit mondanak nekik. Éppen ezért, az idegen nyelvet tanuló felnőttekkel szemben a gyermekek nem akarnak szükségszerűen minden szót megérteni. Számukra az is elég, ha néhány ismerős szót hallanak, a többit pedig kikövetkeztetik a szituációból.
Természetesen a gyermekek az iskolában is meg tudják tanulni az általunk választott idegen nyelvet, azonban ez már nem ösztönös nyelvelsajátítás, sokkal inkább tudatos tanulás lesz, így kevesebb élményt nyújt számukra.
Hogyan vágjunk bele?
Felmerül a kérdés, hogy szülőként vajon miként tudjuk segíteni gyermekeinket abban, hogy pozitív viszonyba kerüljenek az idegen nyelvekkel?
A gyermekkori idegennyelv-elsajátítás kapcsán az első és legfontosabb, hogy játékos és élvezetes formában ismertessük meg a kicsikkel az adott nyelvet, például énekléssel, játékokkal, könyvekkel!
Bízzuk tapasztalt oktatókra!
Az egyik legjobb dolog, amit szülőként tehetünk, hogy szakemberekre hagyjuk az idegennyelvi fejlesztést. Keressünk olyan közösséget, ahol a kicsik más gyermekekkel együtt gyakorolhatják az idegen nyelvet.
Keress idegennyelvű baba-mama csoportot, vagy kisgyermekeknek való délutáni idegennyelvű foglalkozást!
Én azt gondolom, hogy – hacsak nem vagyunk képzett tanárok, vagy nem beszéljük folyékonyan az adott nyelvet – akár még árthatunk is azzal, ha magunk próbáljunk tanítani a gyermekünket. Előfordulhat, hogy helytelenül használunk bizonyos nyelvtani szabályokat vagy nem megfelelő szerkezetben fogalmazzuk meg mondanivalónkat. Ha tényleg szeretnénk, hogy kisbabánk vagy ovis gyermekünk elkezdje a „nyelvtanulást”, akkor érdemes keresnünk egy megfelelően képzett nyelvoktató tanárt és csoportot.
Szakértői vélemény – Ferenciné Barabás Emőke
Ferenciné Barabás Emőke angolnyelv-tanár, a Tudorka Tanoda vezetője és Solymár Ágnes óvodapedagógus, angolnyelv-tanár, a Tudorka Tanoda vezetője:
Hisszük, hogy a leghatékonyabb nyelvoktatási módszer az anyanyelvi módszer, ami annyit takar, hogy a gyermekek úgy ismerik meg az idegennyelvet, mint az anyanyelvüket.
Éppen ezért a Tudorka Tanoda foglalkozásain túlnyomó részben csak angolul vagy németül folyik a nyelvi fejlesztés. Ennek köszönhetően a kicsik mondókákon, dalokon, játékokon, képeken keresztül ismerik meg a szavakat, kifejezéseket és nyelvtani szerkezeteket.
A neurológiai fejlődés 7 éves korban lassul le, eddig az életkorig a gyermekek 7 idegennyelven képesek megtanulni anyanyelvi szinten. Ezt az időszakot kihasználva építjük fel foglalkozásainkat.
- Baba-mama kurzusainkon a legfontosabb szempont, hogy mind a baba, mind a mama jól érezze magát; közösségben legyenek, miközben a gyermekükkel együtt mondókáznak, énekelnek, csiklandoztatókat és lovagoltatókat játszanak együtt. Ezzel nemcsak az idegennyelvi, de az anyanyelvi fejlődésüket is elősegítjük – amellett, hogy a gyermekek szocializálódnak is. A babafoglalkozások fő célja, hogy a babák megszokják az idegennyelv hangzását, és előhívják azt a hangkészletet, amely veleszületett, de elfelejthető, ha nem hallják.
- Bölcsis korosztályban a nyelvi fejlesztés elsődleges célja a passzív szókincs aktívvá tétele. Próbáljuk minél többet megszólaltatni a gyermekeket az adott idegennyelven. Koruknak megfelelő színezőkkel színesítjük az órákat. Ennek a korosztálynak nagy a mozgásigénye, ezért figyelmüket sok mozgásos feladattal tartjuk fenn.
- Óvodáskorban a gyermekek érzékszervi készségei a különböző tevékenységek során, tapasztalás útján fejlődnek a legkönnyebben. Éppen ezért nyelviskolánkban játékos tevékenységeket szervezünk ennek a korosztálynak – kirakózunk, társasozunk, szituációs feladatokat játszunk, miközben már a 3-6 éves gyermekek is szinte észrevétlenül használják az idegen nyelvet. A foglalkozásokon nemcsak nyelvi-, de teljes személyiségfejlesztés is történik, hiszen közben a kicsik mozgását, finommotorikáját (kézműves feladatok), értelmi képességeit (feladatlap) és szocializációs készségeit is fejlesztjük játékos formában.
- Iskolai oktatás mellett is érdemes a gyermekeket különórára vinni. Általában az iskolában magas létszámú csoportok vannak, és 45 perc alatt kevés idő jut arra, hogy a gyermek megszólaljon az idegen nyelven. Ha visszahúzódóbb, még az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem kommunikál az órán. Kiscsoportos foglalkozások estében minden gyermekre ugyanannyi figyelem jut; van idő és lehetőség, hogy minden egyes gyermek aktívan használja az adott nyelvet.
A megfelelő nyelviskola, illetve csoport kiválasztásánál fontos szempont lehet a bemutató órán szerzett tapasztalat; hogy a tanár személye a szülőnek és a gyermeknek egyaránt szimpatikus legyen, illetve, hogy a foglalkozás pozitív visszajelzésekre alapuljon. Lényeges, hogy ne legyen túl nagy a csoportlétszám (ideálisan 4-8 fő), hiszen így mindenkire elég figyelem jut. Szintén számít, hogy mennyire veszik figyelembe a gyermek életkori és egyéni sajátosságait. Például, ha mozgékony a gyermek mindenképp olyan tanárt / csoportot érdemes választanunk, ahol az órán mozgásos feladatok törik meg az inkább gondolkodást igénylő feladatokat. Azon túl, hogy ideálisan a nyelvoktatás élményalapú kellene, hogy legyen (dalokon, mozgások, különféle fejlesztő játékokon keresztül történik) szintén érdemes megfigyelnünk, hogy a fizikai környezet mennyire gyermekbarát.
Nyelvi fejlesztés otthon
Persze az sem gond, ha bizonyos okok miatt nem tudjuk megoldani, hogy gyermekünk különórára, vagyis idegennyelvi foglalkozásra járjon. Kellő tudatossággal (és nyelvtudással) otthoni körülmények között is sokat tehetünk azért, hogy a kicsik megszeressék az idegen nyelveket, és ezen alapokra helyezve később örömmel mélyítsék el a megszerzett tudást. De hogyan kezdjünk bele?
0. Mutass pozitív példát!
Mivel a gyermekek utánzással tanulnak, vagyis megfigyelnek bennünket, majd azt teszik, amit tőlünk, felnőttektől látnak, ezért lényeges, hogy jó példát mutassunk számukra.
Törekedjünk arra, hogy nevelési koncepciónk alapvető részévé tegyük a modellezést, vagyis a viselkedés általi példamutatást.
Jelen esetben ez azt jelenti, hogyha a gyermekünk azt látja, hogy mi magunk is szívesen használjuk például az angol vagy német nyelvet (olvasunk, dalokat hallgatunk vagy filmeket nézünk), akkor ő is ezt a hozzáállást fogja követni. Így a különböző nyelvek használata egy természetes jelenség lesz számára, amelyre akár egy jó mókaként is tud tekinteni.
1. Teremts kereteket!
Ha nyelvtanulásról van szó, a megfelelő keretek rendkívül lényegesek, hiszen ezek adják a stabilitás és a kiszámíthatóság érzését a gyermek számára.
Próbáld ki ezt!
- Jelölj ki (például egy angolos) játékidőt! Ez lehet ovi után vagy hétvégente.
- Tedd a napi / heti rutin részévé! Gondold át, hogy milyen gyakorisággal tudtok időt szánni az idegen nyelvre (például naponta vagy egy héten kétszer), és próbálj igazodni ehhez.
- Szerezzetek be egy, csak az adott idegen nyelven „beszélő” barátot! Ha egy plüssállat vagy bábfigura szorosan összekapcsolódik az adott nyelvvel, az nagyban megkönnyíti a gyermek számára annak a felismerését, hogy mikor melyik nyelvet használjuk.
- Keressetek megfelelő helyet! Ha van rá lehetőségetek, alakítsatok ki egy játszósarkot a lakásban, ahol csak az adott idegen nyelven beszéltek / játszotok.
Óvodáskorban a kicsik még nem feltétlenül tudnak hosszabb időn át egy adott dologra koncentrálni, így az, hogy mennyi ideig tart a játékidő csak rajtunk múlik. Ebben nyugodtan hagyatkozhatunk a gyermekre! Figyeljük meg, hogy mennyi ideig kötik le az adott nyelven való tevékenységek, majd hagyjuk, hogy annyit sajátítsanak el, amennyire kapacitásuk van.
2. Szerezz valódi élményeket!
Fontos, hogy a foglalkozások alkalmával a gyermekek élménydús tevékenységek által szerezzenek tapasztalatot! A gyermekünk életkorának megfelelően hallgathatunk és énekelhetünk olyan dalokat idegen nyelven, amelyek egyébként közel állnak az érdeklődési köréhez.
Az idegennyelvi mesék remekül fejlesztik a szókincset.
A daloknak és meséknek köszönhetően a nyelv hangzása, ritmusa és a különböző hangok kiejtése is rögzül. A kicsik így észrevétlenül sajátítják el az alapszókincset és a nyelvtani szerkezeteket is.
A fentieken túl elővehetjük például azokat a játékokat, amiket egyébként magyar nyelven is szívesen játszanak (társas, memória, kártyajáték, párosítás, színezés). Érdemes az interneten is nézelődnünk, mert sok játékból idegennyelvi verziót is be tudunk szerezni.
3. Alapozz az érzékszervekre!
Az egyik leghatékonyabb tanulási mód, ha az elsajátítandó anyagot valamilyen mozgásos tevékenységgel kötjük össze.
Multiszenzoros tanulás során egyszerre több érzékszervet is bevonunk az elsajátítási folyamatba.
Rengeteg olyan idegennyelvi gyermekdal, illetve játék van, amik során a kicsik mozoghatnak. Például a mára már szinte klasszikusnak számító Head, shoulders, knees & toes angol hallgatása közben a gyermekek megérinthetik a testrészeiket, így azok nevei könnyen rögzülnek.
Ha a formák neveit szeretnénk elsajátítani a gyermekünkkel, szintén segítségül hívhatjuk a tapintás érzékünket, hiszen akadnak olyan dalok, amelyek például arra ösztönzik a kicsiket, hogy a szobában lévő tárgyak közül keressenek megfelelőt.
A mindennapi tevékenységek (például főzés, kertészkedés) során is rengeteg szót, kifejezést elsajátíthatnak a gyermekek, ha erre külön figyelmet fordítunk.
Tavasz angol módra!
A tavasz végéhez közeledve egyre többet tartózkodunk a természetben, amely során rengeteget tanulhatunk a növényekről. Ilyen módon érdemes az ún. háromlépcsős tanulást alkalmaznunk.
- Mutassuk be a körülöttünk lévő dolgokat! Tegyük mindezt jól artikuláltan, helyes kiejtéssel. Ismételjük meg néhányszor, hogy a gyermekben rögzülhessenek a szavak. „It’s a tree / flower / bush / butterfly / bird.”
- Mielőtt azt várnánk a gyermektől, hogy saját magától megnevezze a látott növényeket, hagyjuk, hogy a tudása elmélyüljön! Második lépésként elegendő, ha felismer egy-egy szót. Játszhatunk például olyat, hogy oda kell szaladnia, és meg kell érintenie az általunk mondott növényt. „Let’s touch the tree / flower…”
- Az első két pont megfelelő gyakorlása után már bátran kérhetjük a gyermeket, hogy nevezze meg a különféle dolgokat. „What’s this?”
Ha olyan téma szavait szeretnénk megismertetni a gyermekünkkel, amiket nem tudunk a valóságban megmutatni neki, használhatunk képeket is! Ebben az esetben szintén alkalmazhatjuk a háromlépcsős tanulási modellt – annyi különbséggel, hogy második lépésként képeket kell megérintenie a gyermeknek. Ha szeret színezni, nyomtathatunk színezőt is, és neki azt a képet kell kiszíneznie, amelyik megnevezését az adott nyelven mondjuk.
4. Kövesd a gyermeket!
Fontos, hogy a gyermekkori idegennyelv-elsajátítás ne váljon kényszerré! Sem otthoni, sem nyelviskolai környezetben nem érdemes erőltetnünk az idegen nyelven való beszédet! Ne „kényszerítsük” rá a gyermeket, hogy a megfelelő nyelven válaszoljon vagy mondjon szavakat, mondatokat, hiszen ezzel épp célunk ellenkezőjét érhetjük el.
Ha egy-egy kifejezést nem akar az adott idegen nyelven mondani, ne unszoljuk a kicsit, hiszen már annak is hatalmas hatása lehet, hogyha csak hallgatja az őt körülvevő nyelvet – beleértve annak kiejtését, hanglejtését, ritmusát.
Gyermekkorban a kicsik tehát hasonlóan sajátítják el az idegen nyelveket, mint az anyanyelvüket, így tévesen gondolhatjuk, hogy még éretlenek vagy túl kicsik hozzá.
Ha a gyermekek cselekvéseken keresztül találkoznak az adott idegen nyelvvel, játékba ágyazottan tehetnek szert olyan tudásra, amelyet egész életükben jól kamatoztathatnak. Ha örömüket lelik a folyamatban, érdemes támogatnunk őket!
Csatlakozz Magyarország 1. pozitív pszichológiai közösségéhez, ahol azon túl, hogy egy közösség tagja lehetsz, sok hasznos tippet, tanácsot olvashatsz!
Felhasznált szakmai tartalom
- Cole, M., Cole, S., R. (2006). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó. Budapest.
- Ghasemi, B., Hashemi, M. (2011). Foreign Language Learning During Childhood. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 28, 872-876.
- Montessori, M. (1989). Education for a New World. Oxford: Clio Press.
- Montessori, M. (2007a). The Absorbent Mind. Amsterdam: Montessori-Pierson Publishing Company.
- Kollár K., Szabó É. (2017). Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I – III. Osiris Kiadó, Budapest.
- Polonyi T., Abari K. (szerk.). Pszichológia – Pedagógia – Technológia. Oriold és Társai Kiadó, Budapest.
- Polonyi T., Mérő D. (2007). A sikeres nyelvtanulást befolyásoló tényezők. Alkalmazott pszichológia, IX., 2, 88-117.
További felhasznált szakirodalom érhető el itt, itt és itt.
Demeter Dóra
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
