Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

„Attól még nem lehet visszacsinálni” – A FOMO – Megosztod, és uralkodsz című filmről

Tinédzserkori problémák, nemcsak tinédzsereknek, hanem egy egész társadalom számára. A FOMO – Megosztod, és uralkodsz c. film könyörtelenül rávilágít korunk egyik legégetőbb problémájára – a bullying és cyberbullying jelenségére, s annak minden aspektusára. Hartung Attila nagyjátékfilmje őszintén és drámaian mutatja be a Z generáció útkeresését. Teszi mindezt olyan letaglózóan, hogy a néző az első perctől kezdve a moziszékbe kapaszkodik. Mohácsi Rebeka írása.

2022. május 29-én a debreceniek által közkedvelt Apolló moziban pedagógusok, szülők és érdeklődők gyűltek össze azért, hogy még többet tudjanak meg Hartung Attila FOMO – Megosztod, és uralkodsz című filmjéről. A filmet az Apolló mozi által megrendezett Lélekmozi Filmklub keretein belül tekinthették meg az érdeklődők. A program során kortárs magyar filmeket láthattunk, majd a vetítések után a meghívott szakemberek kerekasztal-beszélgetések keretein belül elemezték a társadalmi problémákat és a szociális viszonyrendszereket.

FOMO - Megosztod és uralkodsz - rendező és vágó

Balról jobbra: Porkoláb Gyöngyi, Hartung Attila, Duszka Péter.

A FOMO vetítését követően Hartung Attila, a film rendezője és Duszka Péter, vágó gondolatait hallhattuk. A beszélgetést Porkoláb Gyöngyi társadalmi és kulturális mediátor moderálta.

FOMO – Megosztod, és uralkodsz

A film főhősei egy budapesti gimnázium tizedik és tizenegyedik évfolyamának tanulói. Lilla, az egyik főhősünk mindennapjait nehezíti, hogy szigorú, elvált édesapja abban az iskolában tanít, ahová ő jár. Lilla élete mellett egy négyfős fiúbanda, a „Falka” mindennapjaiba kaphatunk betekintést.

A fiatal srácok merészebbnél merészebb cselekedetekkel teszik próbára önmagukat és a rendszert, miközben folyamatosan feszegetik a határaikat. A cél, hogy egy közösen forgatott videóblog segítségével mindenkiből hülyét csináljanak a legszürreálisabb helyzetekben. A tét pedig, hogy le tudnak-e érettségizni.

A Falka az erősebb / erőszakosabb, a jobb (hatalmi) pozícióban lévő fél győzelmének a szellemiségét képviseli.

Amíg egyre nyomasztóbb és érzelmileg megterhelőbb kihívásokba sodorják egymást, végül ők maguk is áldozatokká válnak. A történet konfliktusának középpontjában egy házibuli áll, ahol bármi megtörténhet, és a filmben meg is történik. A jelenetek a nézőket megrendítően repítik vissza a múltba, ugyanis a legtöbben járhattunk már hasonló buliban.

Gergő, a Falka egyik tagja nemcsak a saját határait lépi át, hanem a belső értékrendjét és a társadalmi normákat is, erőszaktevővé válik. Az esetről videó készül, ami futótűzként terjed szét a neten. Felnőttként az ember lélegzetelállva nézi végig Gergő belső vívódását.

Megkérdeztük Hartung Attila a FOMO – Megosztod, és uralkodsz filmrendezőjét

Mit jelent a FOMO és miért éreztétek, hogy ez a legtalálóbb cím?

A FOMO jelentése: fear of missing out, azaz félelem attól, hogy kimaradunk, vagy lemaradunk. Azért ezt a címet választottuk, mert a karakterek mindegyikét jellemzi ez az érzés, és motiválja őket szélsőséges cselekedetekre is. A film készítése során rájöttünk, hogy ez a fogalom bizonyos aspektusból rávilágít a generáció szokásaira és érzelemvilágára.

Mi a film üzenete?

Szeretem a nézőre bízni a konklúziók levonását, ennek is köszönhető a film valamennyire nyitott befejezése. Ugyanakkor van pár aspektusa a történetnek, amit szeretnék kiemelni: ha egy csoport szélsőségeire hallgatsz és hagyod magad befolyásolni, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek, és maradandó, egész életen át tartó károkat okozol másoknak.

Emellett ahogy Gergő „megússza” az erőszakot, azzal rezonálni akartam arra a világra, melyben a tetteknek nincsen következménye, és kapcsolatokkal, valódi elszámoltatás hiányában bármi szőnyeg alá söpörhető.

Mi motivált a film elkészítésére?

Mindig motiváltak az olyan történetek, ahol a bűnös nem kárhozik el és ez egy központi motívuma volt az írásnak. Gondolkodtunk rajta, hogy lehet-e elégtételt venni Gergő nemi erőszak tettén, de Kerékgyártó Yvonne forgatókönyvíró barátommal úgy éreztük nincs olyan következmény, mely valósan megállná a helyét a történetben.

Kulcsszó: Felelősségvállalás

A film célja (vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy kulcsszava) a felelősségvállalás fontosságának kihangosítása. Ezt igyekeztek tehát különböző jelenetekkel körbejárni az alkotók, mind mikro-, mind makroszinten. 

A film készítése során – ahogyan arra Hartung Attila is rámutatott -, mindenképp ki kívánták domborítani a szőnyeg alá söprés motívumát. Ezt ugyanis a társadalmunkban egyéni, intézményesített és társadalmi szinten is megtapasztalhatjuk. A film készítői erre a jelenségre szerették volna felhívni a nézők figyelmét, és sikerült is: több jelenetet is láthatunk, amely a felelősségvállalás elkerülését reprezentálja. Nagyon érdekes reakciót tapasztalhatunk például Gergő apjától – Stohl András szerepében – aki mindenáron szeretné menteni a fia jövőjét.

A cselekmény során a szülő-iskola-gyerek viszonyulásával, a felelősségvállalás elkerülésével, egymás hibáztatásával, titkokkal és némasággal szembesülhetünk.

A filmben a legfontosabb kulcsmondat Lilla szájából hangzik el:

Attól még nem lehet visszacsinálni.

Lilla mondata ráébreszt minket arra, hogy a nehezen kezelhető, sokszor megérinthetetlen eseteknél a felelősségvállalás, a bűnbak keresése és az egymás hibáztatása helyett a traumákra és annak következményeire helyezhetnénk a hangsúlyt, amit egy életen át hordoznak az áldozatok.

Hartung Attila szerint a legtöbb esetben ezek a történetek nem derülnek ki, nincsenek következményei, ezért is bízzák a néző gondolataira a történet folytatását.

Egy 2017-es felmérés szerint minden 10. bántalmazott tinédzser közül csak egy talál társra szülő, pedagógus, szakember személyében, 9 eset pedig rejtve marad.

- Porkoláb Gyöngyi
Kiknek szól a film?

Hartung Attila és Duszka Péter szerint fontos a tinédzsereknek megmutatni, hogy az érintettek számára milyen fájdalmas lehet, és milyen következménnyel járhat egy deviáns viselkedés.

A film megjelenését követően az Inkubátor program segítségével prevenciós jelleggel 12 hazai gimnáziumba tudták vetíteni a filmet 16 éven felüli diákoknak. A vetítést követően László Panna (Lilla) és Yorgos Goletsas (Gergő) főhőseink szakember segítségével járták körbe a témát. A film vetítése után a diákokon az érzelmek széles skáláját tapasztalták, a teljes elidegenedéstől egészen a Falka imádatáig.

Egy edukáció szempontjából jobb gimnázium esetén kevésbé volt dolguk a történet megértetésével, míg egy ellenkező irányba hajló gimnázium esetén a diákok ösztönösen tettek fel furcsa kérdéseket.

A FOMO egy olyan vagány film, ami az első perctől magával ragadja a nézőt a stílusa és hitelessége miatt. Egy film, ami az utóbbi idők egyik legjobb magyar filmje (számomra nemzetközi szinten is tarol), mert nem egy tanmese, hanem egy elgondolkodtató, szórakoztató film, ami egy percig sem unalmas. Egy olyan világot teremt, ami szembesíti a nézőt a nehezen emészthető valósággal, de végül reményt ad. Szeretettel ajánlom szülőknek, tiniknek, pedagógusoknak és egy egész társadalom számára.

Bullying vs. cyberbullying

Egyre gyakrabban hallhatunk a bullying kifejezésről, amely jelenségre az utóbbi évtizedekben figyeltünk fel. Bullying alatt olyan indokolatlan viselkedésformát értünk, amely ismétlődő jelleggel és szándékosan irányul egy gyenge, kirekesztett, magányos egyénre, akinek nehézségei támadnak önmaga megvédését illetően.

Az UNICEF (2018) legújabb felmérése alapján mintegy 150 millió 13-15 év közötti gyereknek volt már része valamilyen zaklatásban.

A digitális bennszülöttek korában a bullying mellett a cyberbullying jelensége is elterjedt. Cyberbullying alatt mentális károkozást értünk ismétlődő jelleggel számítógépek, mobiltelefonok és egyéb elektronikus kütyük felhasználásával. Az UNICEF 2014-es kutatása szerint

minden 3. gyereket ért már valamilyen cyberbullying, azaz valamilyen negatív élmény, zaklatás, bántalmazás online felületen.

Hartung Attila filmjében egyaránt szembesülhetünk a bullying és a cyberbullying legszélsőségesebb jelenségeivel. A film készítői a forgatás során merészebbnél merészebb történeteket hallottak a színészektől, ismerősöktől, vágótól, operatőrtől, így sajnos nem kellett valószerűtlen jeleneteket kitalálniuk.

Az alkotók szerették volna felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy a fiatalok körében találkozhatunk ilyen extrém esetekkel is, azonban kihangsúlyozták, hogy csupán egy szűk réteget kívántak bemutatni, semmiképp nem általánosításnak szánták.

A szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt fontos szerepük van a bullying és a cyberbullying megelőzésében, annak kezelésében, hiszen egy óriási problémával állunk szemben. Fontos, hogy ne hagyjuk magukra a fiatalokat baj esetén, támogassuk őket, hiszen maradandó sérülések keletkezhetnek bennük. Amennyiben segítségre van szükségünk, a Pedagógiai szakszolgálathoz, a Kék Vonalhoz, és az UNICEF szervezetekhez bátran fordulhatunk.

Felhasznált szakmai tartalom

  • Kollár K., Szabó É. (2017). Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II. – Az iskolai bántalmazás: bullying. Osiris Kiadó, Budapest.
  • További felhasznált irodalom: itt, itt, itt, itt és itt.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print

"Hogyan küzdhetek meg az élet viharaival?

Ez a konferencia megmutatja, hogyan törheted át azokat a belső korlátokat, amelyek hátráltatnak abban, hogy tartalmasabb, teljes életet élhess.

Megszakítás