Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Hogyan védjük meg énhatárainkat? – 4 tipp az egyértelmű határok meghúzásához

Énhatáraink védelme hozzátartozik a mindennapi működéseinkhez, egymással való kommunikációinkhoz, interakcióinkhoz. Mivel ez egy tanulható és fejleszthető képesség, néhány dolgot figyelembe véve bárki elindulhat az énhatárok erősítésének útján. Ha szeretnéd tudni, hogyan tanulhatjuk meg határainkat egyre könnyebben azonosítani, egyértelműen kommunikálni mások felé és erősíteni azokat, olvasd el cikkünket. Kedves Flóra pszichológus írása.

Határaink felállítása és védelme fontos feladat, ami alapvetően meghatározza kapcsolatainkat. Hiszen egészséges énhatárok nélkül nincs, ami megvédené érzéseinket, és nincs, ami összekapcsolna minket másokkal. De honnan tudjuk, mi az az egészséges énhatár, és hogyan lehet megvédeni azt?

Mik azok az énhatárok?

Hol vagyok én, és hol kezdődik a másik ember? – Vetődik fel a jogos kérdés, ha az énhatárokról pszichológiai értelemben kezdünk el gondolkodni. Mit jelképeznek pontosan ezek a határok?

Az énhatárok kialakulása egy alapvető énfunkció, mely külső és belső elhatárolódást jelent környezetünktől.

Külső elhatárolódást értünk minden olyan fizikai érintkezés alatt, ami számunkra nem komfortos. Legyen az szerelemi, baráti, családi kapcsolat, mindenkinek joga van a saját fizikai határaihoz. A határok védelmének ez egy megfoghatóbb, konkrétabb része és talán könnyebben fel is ismerjük, ha nem megfelelően működik.

A belső elhatárolódást leginkább egy képzeletbeli védővonalként lehet elképzelni, ami tartalmazza mindazt, ami minket jellemez: attitűdjeink, viselkedésmódjaink, értékrendünk stb. Egy határ, amire, ha nem vigyázunk eléggé, mentális egészségünkön és pszichés jóllétünkön fogjuk érezni annak hatását.

Hogyan alakulnak ki az énhatáraink?

Az énhatárok kialakulása egy folyamat, melyben jelentős szerepet játszik a gyermekkorunk. Határaink védelmi funkciója szépen megszilárdulhat, ha már gyermekkorban megkapjuk az ehhez szükséges támogatást, ugyanakkor nagyon sérülékeny is tud lenni, hiszen életünk során folyamatos próbatételeknek van kitéve. Összességében mondhatjuk, hogy énhatáraink védelmének kialakulásában nagy szerepe van a gyermekkornak, de a folyamat egy életen át tart.

Kisgyermekkor

Egészséges esetben a stabil énhatárok 2 és 6 éves kor között alakulnak ki, miközben több lélektani fejlődési szakaszon megy keresztül a gyermek. Elsődleges kötődési személy optimális esetben az édesanya, akinek a gyermekkel való kapcsolata fontos szempontja lesz a későbbi énhatárok kialakulásának. A kapcsolat elején a gyermek szimbiózisban él az anyával, majd egyre inkább önálló lesz és elindul felfedezni a világot. Életünkben ez az első élmény, amikor megtapasztaljuk énhatárainkat.

énhatárok védelme - anya egy babát tart

Énhatáraink kialakulásában fontos szerepet játszanak a családi mintáink.

Azt, ahogyan felnőttkorunkban képviseljük énhatárainkat, nagyban befolyásolja tehát koragyermekkori tapasztalatunk, családi kapcsolataink, kötődési mintáink.

Serdülőkor

Énhatáraink azonban folyamatosan alakulnak életünk során. Jelentős állomás ilyen szempontból még a serdülőkor, melynek egyik fő feladata a szülőkről való leválás. Ebben az életszakaszban keressük helyünket a világban, hogy kik is vagyunk mi valójában, milyen értékrendet képviselünk stb.

Az autonómiára való törekvés egy természetes folyamat serdülőkorban,

így énhatáraink alakulásában is fontos szerepet játszik, hogy hogyan ugorjuk meg ezt a természetes életkori krízist.

Felnőttkor

Felnőttként sem állnak meg a fejlődési folyamataink, hiszen ebben a szakaszban is rengeteg új helyzettel találkozunk, így énhatáraink is alakulhatnak, csiszolódhatnak.

Itt fontos megjegyezni, hogy bizonyos élethelyzetekben normálisnak tekinthető, ha énhatáraink kissé elmosódnak.

Ilyen lehet egy friss párkapcsolat megélése az első hetekben vagy hónapokban, vagy akár egy újszülött érkezése. Idővel azonban ezekben a helyzetekben is fel kell tudnunk állítani az egészséges énhatárainkat.

Miből vehetem észre, ha nem elég erősek az énhatáraim?

Énhatáraink gyengeségét leginkább abból vehetjük észre, hogy nem tudjuk magunkat úgy képviselni, ahogyan azt szeretnénk.

Gyenge énhatárokra utaló jelek

  • Olyan feladatokban, programokon veszel részt, ami valójában nem te vagy.
  • Gyakran mondasz igent, amikor valójában nemmel felelnél.
  • Nem mered elmondani, ha neked valami nem komfortos.
  • Gyakran érzed úgy, hogy egy vitában alulmaradtál.
  • Nem mered elmondani a véleményedet, mert úgy érzed, ezzel megbántanál valakit.
  • Igent mondasz valamire, de emiatt sérül az énidőd, pihenésed, magánéleted.

Időnként persze mindenki tapasztalhat a fentebbi mondatokban említett viselkedéseket, reakciókat. Ha úgy érzed, hogy gyakran éled meg ezeket a helyzeteket, érdemes végiggondolnod, hogy elég erősek-e az énhatáraid.

Fejleszthető-e az énhatárok védelme?

A válasz röviden: igen! Bár igaz, hogy rengeteg énfunkciót, így az énhatárok védelmét is megalapozzák a koragyermekkori tapasztalatok, mégis fejleszthető képességről van szó.

énhatárok védelme

A folyamatos fejlődés útja énhatáraink védelmére is igaz.

Minden életszakaszban más és más impulzusok érnek minket: munkahelyet váltunk, új párkapcsolatunk lesz, családot alapítunk. Ezek az események mind tanítanak minket, és énhatáraink védelmében is fontos szerepet játszanak a szerzett tapasztalatok.

1. Azonosítsd a határaidat

Nem várhatjuk el másoktól, hogy tisztában legyenek a határainkkal, ha mi magunk sem tudjuk pontosan, hol is helyezkednek el azok. Határaink felállítása sokszor nehezen megy, ám kérdésekkel segíthetünk magunkon általánosságban és konkrét helyzetekben is.

Hol vannak a határaim

  • Mi az egy vitában, ami nekem már nem fér bele?
  • Mik azok a jelzők, mondatok, amik engem kifejezetten bántanak?
  • Mi az, ami az én személyiségemhez egyáltalán nem illik?
  • Be tudom vállalni még ezt a feladatot vagy már nincs időm rá?
  • Belefér még nekem ez a program vagy legszívesebben nemet mondanék rá?

A kérdések megválaszolásával és gyakori alkalmazásával sokszor meglepő felfedezéseket tapasztalhatunk meg magunkról. Ezen azonban nincs mit szégyellni, hiszen gyakran hosszú önismereti munka előzi meg énhatáraink felismerését.

2. Tiszta, egyértelmű kommunikáció mások felé

Ha tisztában vagyunk határainkkal, megtettük az első lépést. Nem elég azonban nekünk tudnunk ezekről, hanem másoknak is egyértelművé kell tenni, mi az, amit mi képviselünk.

Határaink kommunikálása

  • Számomra kellemetlen, amikor ezt mondod nekem.
  • Ne haragudj, de ez a program nekem már nem fér bele, tegyük át egy másik időpontra.
  • Megértem az álláspontodat, de kérlek az én véleményemet is tartsd tiszteletben.
  • Meg kell értened, ez a helyzet számomra nem komfortos.

Ehhez hasonló mondatokat kitalálhatunk mindig egy adott szituációra is. Minél többet kommunikáljuk asszertívan mások felé is határaink fontosságát, annál inkább érezzük majd úgy, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat.

3. Te is tiszteld mások határait

Énhatáraink védelme csak úgy működhet megfelelően, ha mások határait is ugyanúgy tiszteletben tartjuk, mint saját magunkét. Fejlődésünkhöz mások tisztelete is hozzájárul, hiszen így tudjuk minél pontosabban elkülöníteni, hogy hol kezdődünk mi, és hol a másik személy.

énhatárok védelme - nő és férfi hasal a fűben

Az énhatárok védelme egy harmonikus párkapcsolatban is fontos.

Mások tiszteletével példát is állítunk a környezetünknek, hiszen szerencsés esetben előbb-utóbb észre fogják venni, hogy kapcsolataink sokkal harmonikusabbak, mikor meghúztunk bizonyos határokat.

4. Amikor ki kell lépned egy helyzetből

Énhatáraink védelmét csak azokban a kapcsolatainkban tudjuk gyakorolni, melyekben egyenlő félként vagyunk jelen. Előfordulhat, hogy a másik fél viselkedése miatt nem merjük kommunikálni határainkat, vagy hiába teszünk lépéseket, a másik oldal nem nyitott az együttműködésre. Fontos tudnod, hogy ezekben az esetekben is meg tudod védeni magadat, mégpedig azzal, ha kilépsz az adott helyzetből. Legyen ez akár egy mérgező kapcsolat, egy veszekedés, fizikai vagy érzelmi bántalmazás.

Amennyiben bántalmazó kapcsolatban vagy, és nem mersz lépni, az alábbi elérhetőségeken segítségre találsz:

Mikor mondhatom azt, hogy egészséges énhatáraim vannak?

Az énhatárok védelme nem jelenti a másoktól való elzárkózást, elhidegülést, csupán az egészséges határok kijelölését, amely mind a két fél érdekét ugyanúgy szolgálja.

Énhatáraink akkor működnek megfelelően, ha egyértelműen meg vannak húzva, időnként azonban rugalmassá válnak és tudjuk őket alakítani úgy, hogy számunkra és környezetünk számára is komfortos maradjon az adott helyzet.

A folyamatos fejlődés útján megtapasztalhatjuk, milyen jó érzés egyre ügyesebben megvédeni énhatárainkat, és egyre inkább azt érezni, hogy ki tudunk állni saját magunkért. Hiszen ne feledjük: aki foglalkozik a saját mentális jóllétével, egy lépéssel közelebb kerül a békés, harmonikus kapcsolatok kialakítása felé.

Felhasznált szakmai tartalom

  • Cole, M – Cole, S. R. (2003): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest.
  • Hasson, G., Hadfield, S. (2012). Asszertivitás – Hogyan érvényesítsük az érdekeinket? Scolar Kiadó, Budapest.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print

"Hogyan küzdhetek meg az élet viharaival?

Ez a konferencia megmutatja, hogyan törheted át azokat a belső korlátokat, amelyek hátráltatnak abban, hogy tartalmasabb, teljes életet élhess.

Megszakítás