Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Egyszerűbb gyermekkor – Hogyan neveljünk boldog, nyugodt gyereket?

Nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek életét is elárasztja a számtalan információ, az állandóan és sokfelől érkező inger. Kim John Payne ennek a káros hatásait segít csökkenteni a családok számára Egyszerűbb gyermekkor című könyvében. Hogyan lassítsuk le kissé a gyermekkort az ideális tempójára? Egyáltalán, miért nem érdemes siettetni azt? Mit nyerhetünk ezzel mi, felnőttek is? Ocsenás Dorottya pszichológus könyvajánlója.

A felnőttek életét legtöbbször úgy jellemezzük, hogy eléggé felgyorsult. Mi szokott lenni általában a válasz, ha megkérdezik tőlünk, hogy mi újság?

„Á, csak a szokásos rohanás. Sok a dolog, mint mindig.”

És fel sem tűnik, hogy állandóan csak szaladunk, sietünk a következő meg a következő helyre, meg a következő feladathoz. Nem véletlen, hogy a slow life mozgalom és a mindfulness ennyire népszerűvé vált. A gondolat, hogy a felnőttek élete gyors és rohanós, valószínűleg senki számára nem meglepő.

Azonban nem is gondolnánk, hogy nemcsak a felnőttekre igaz ez, hanem a gyermekek életét is nagymértékben érinti a felgyorsulás jelensége.

Körbeveszi őket a számtalan inger, információforrás, és ezekhez hozzászokva élik mindennapjaikat. Iskola után számos különórára, edzésre járnak, szinte minden nap másra. Egy fejlődéspszichológus szerint (Elkind, 2008) a gyerekek általánosságban heti több mint 12 óra szabadidőt vesztettek el az utóbbi két évtizedben!

Esténként hallják a híreket a tévében, és hallgatják, ahogy a szüleik beszélnek ezekről egymással vagy más felnőttekkel. Kicsit idősebb korukban már az interneten böngészve is szembejönnek velük a nagyvilág hírei.

egyszerűbb gyermekkor gyerek a tévé előtt

A média rengeteg információt áraszt a gyermekek felé.

Ezen felül az életünk legtöbb területén a választási lehetőségek hatalmas skálájával szembesülünk. Legyenek azok apróbb mindennapi kérdések, például a bevásárlás („Vajon melyik fogkrém a legegészségesebb?"), vagy akár nagyobb döntések, például a karrierkérdések. A választási lehetőségek ily’ széles palettája egy felnőtt számára is zavaró lehet, hát még egy gyermeknek!

Stressz a gyermek életében

Ahogy a felnőttek, úgy a gyermekek számára is stressz forrásává válhat ez a rendkívüli információmennyiség. Annál inkább, mivel ők még pont az érzelemfelismerés és –szabályozás tanulási folyamatában vannak, ezért rendkívül érzékeny időszakban találkoznak a túl sok inger jelenségével.

Mindennapi életünk tempója egyre kevésbé van összhangban a gyermekkor tempójával.”

- Kim John Payne

Nem csoda hát, hogy megannyi gyermek mutat hiperaktív és figyelemzavaros tüneteket.

Amikor mi felnőttek stresszesek vagyunk, mit csinálunk?

Szánj rá néhány pillanatot, gondold át nyugodtan, te mivel szoktad csökkenteni a stresszt.

Valószínűleg neked is valami pihenéssel kapcsolatos dolog juthatott az eszedbe. Lehet, hogy leülsz olvasni egy jó könyvet, kimész kertészkedni, esetleg relaxálsz vagy meditálsz. A lényeg, hogy ilyenkor kissé kilépsz a mindennapok hajtásából (még az is lehet, hogy egy nap szabadságot megengedsz magadnak), lelassulsz.

Lelassulás az egyszerűbb gyermekkor érdekében

A gyermekeknek ugyanerre van szükségük. Pláne, mivel a gyermekkort alapvetően a lassúság jellemzi. Ez megnyilvánul abban, amikor az óvódás gyermek mindig csak ugyanazt az esti mesét akarja hallani, de kizárólag szóról szóra; vagy amikor a kisgyermek elkezd járni, és sokáig csak azt élvezi, ezért folyton menni kell vele ide-oda.

A gyermekkor tempóját nem lehet siettetni, felgyorsítani, akármennyire is szeretnénk. „Ha azt várjuk a gyermektől, hogy lépést tartson a felgyorsult világgal, azzal akaratlanul a kárukra vágyunk.” (Payne, 2013, 33. o.) Fontos, hogy a saját tempójukban találjanak rá saját regenerálódóképességükre.

Lelki láz

Amikor a gyermek beteg, a szülők automatikusan észreveszik a jeleket. Látják a láz csillanását a gyermek szemében, felfigyelnek arra, ha a szokottnál bágyadtabb, enerváltabb, vagy gyanúsan sokat fújja az orrát.

A szerző a gyerekeknél a stressz és a túlterheltség jeleit a fizikai lázhoz hasonlítva lelki láznak nevezte el. Ennek a jelei is ugyanúgy felismerhetők, ha odafigyelünk rájuk. Na de mik is lehetnek ennek a jelei?

A lelki láz felismerése

Nincs két gyermek, aki teljesen egyformán mutatná ki, ha „túl van terhelve”, ezért nincsen egységes tünetlista. A gyermek diszkomfortérzését rendkívül változatosan fejezheti ki.

Egy introvertált gyermeknél megnyilvánulhat a szokásosnál nagyobb mértékű elvonulásban, amely párosulhat időnkénti kirohanásokkal, csúnya beszólogatással. Az extrovertált gyerek rossz közérzete ehelyett inkább közvetlenül, dührohamokkal vagy vádaskodással mutatkozik meg.

Általánosan elmondható, hogy a gyermek nem a rá jellemző viselkedés ellentétét produkálja. Helyette a saját tulajdonságai eltúlzott, szélsőséges formában jelennek meg.

Előfordul, hogy a mindennapokban szülőként nem vesszük észre gyermekünk lelki lázának első jeleit. Ez teljesen érthető, sőt, elkerülhetetlen, hogy néha csak kicsit később tűnjön fel a számunkra, hogy „valami nem oké”. Azonban ha tartósan nem figyelünk oda a gyermek érzelmi válságára, ő más módokat fog találni arra, hogy pótolja a hiányzó szülői figyelmet; akár romboló magatartással reagálhatnak, vagy pszichoszomatikusan tünetek jelenhetnek meg (pl. migrén, gyakori hasfájások).

A lelki láz kezelése is nagyon hasonló a fizikai lázéhoz. A fizikailag beteg, lázas gyereket általában „kivesszük” a mindennapi rutinjából. Néhány napot hiányzik az iskolából, nem megy ki játszani a társaival, kihagyja a különóráit, edzéseit. A lelki láz esetén – amikor észrevesszük, hogy a gyermek éppen egy krízissel küzd – hasonló módon járhatunk el.

Ha ezt tapasztaljuk gyermekünknél, érdemes rászánni az időt és energiát, és pár napra kivenni őt az oviból / iskolából. Az együtt töltött idő később megtérül, és akár komolyabb problémákat is megelőzhetünk ezzel.

Lépések az egyszerűbb gyermekkor eléréséhez

A szerző négy lépésben mutatja be az egyszerűsítés fokozatait. Ezeknek a lépéseknek a sorrendje felcserélhető, lehet azzal kezdeni, amely a lépések közül a számunkra legkönnyebben megvalósítható, vagy amelyet a legszükségesebbnek érzünk.

A környezet

A fogyasztói társadalomban élve lépten-nyomon reklámokba, termékekbe, akciókba botlunk, és ennek eredményeként az otthonunk telis-tele van mindenféle kacattal, cuccal, felesleges holmival. Ez a gyerekszobára sokszor kiemelten igaz.

A sok berregő, színes-szagos játék, a sok újdonság (amely rövidke ideig érdekes, utána évekig egy dobozban csücsül) általában elárasztja a gyerekszobát.

És még csak nem is kötik le a gyereket annyi ideig, mint egy jó fakockakészlet.

Nagy részüket maguk a szülők veszik a gyereknek (például amikor a gyerek az üzletben a jól bevált „rámutatok és visítok” módszerrel kiválasztja magának), de sok közülük a szerető nagyszülők, nagybácsik, nagynénik és családi barátok ajándékaként érkezik.

A gyerekek a felnőtteknél még inkább védtelenek a marketing módszereivel szemben, amelyek arra tanítják őket, hogy mindig vágyakozzanak valami másra, hogy mindig elégedetlenek legyenek azzal, amijük éppen van, és hogy a termékek majd elhozzák a várt megelégedettséget és boldogságot.

A túl sok játék túl sok inger a gyermekek számára. Nem tudják rendesen lekötni magukat, gyorsan váltogatják a különböző játékokat, unottá válhatnak. Nem is gondolnánk, hogy néha ezek mögött csupán annyi az ok, hogy túl sok a holmijuk! Azaz: túl sok a választási lehetőségük.

Szülőként sokat tehetünk annak érdekében, hogy ezt megkönnyítsük gyermekünk számára. Segíthetünk nekik azáltal, hogy korlátozzuk a választási lehetőségeiket. Mi mondhatunk nemet az elhalmozásra.

A „ki vele” kupac

A legelső lépés, amely talán az egyik legkézzelfoghatóbb is egyben, az bizony a szelektálás! Gyűjtsük az összes játékot egy helyiségbe, aztán kezdjük el szétválogatni. A legalapvetőbb, ha kétfelé válogatjuk őket: a „maradhat” és a „ki vele” kupacba.

A „ki vele” kupacba kerülő játékoktól nem feltétlen kell teljesen megválni. Egy részüket el lehet dobozolni (például azokat, amelyek majd a gyermek nagyobb korában jól jöhetnek), vagy lehet egy kisebb adag játék, amelyek kölcsönzési alapon működnek – ha kiveszünk innen egyet, valami mást kell a helyére rakni a dobozba.

A maradékot se a kukába dobjuk, inkább adományozzuk el rászorulóknak, és a régi, elhasznált plüssöket akár egy kutyamenhelyre is el lehet vinni.

A szerző összeállított egy listát, amelyben sorra veszi, szerinte milyen típusú játékoktól érdemes a lehető legrövidebb úton megszabadulni.

A felesleges játékok tízes listája

1. Tönkrement játékok: Hacsak nem nagyon kedves a család szívének, ki vele!

2. Fejlettségi szinteknek nem megfelelő játékok: A „majd belenő” játékokra nincsen szükség, majd beszerezzük akkor, amikor tényleg kelleni fog!

3. „Egyértelmű” játékok: A fröccsöntött műanyag mozi-, képregény-, vagy tévéműsor szereplők általában csak arra jók, hogy a „folytatásos kacatok” mennyiségét növeljék a háztartásban.

4. A „túl sokat tudó” és „túl könnyen tönkremenő” játékok – minden, amiben nincs kihívás.

5. Az erősen stimulatív játékok: a berregő, villogó, pörgő-forgó játékok legtöbb esetben inkább túlpörgetik a gyermeket, akár egy presszókávé.

6. Idegesítő vagy bántó játékok: amelyek rossz érzéssel töltenek el bennünket. Lehet ez a borzasztó hangja miatt, mert nagyon ronda, vagy mert erőszakos attitűdöt sugároz.

7. A gyártó állítása szerint átlagon felüli fejlesztő hatású játékok: Ne akarjuk túlfejleszteni a gyermeket, hadd játsszon szabadon, kreatívan.

8. A ránk tukmált játékok: azok a játékok, amelyeket a gyerekek kikönyörögtek, de végül alig-alig játszottak velük.

9. A rombolást inspiráló játékok: Ez nem csak a játékpuskákra és -pisztolyokra vonatkozik, bármilyen játék inspirálhat kellemetlen játékokat. Ez a „tudni fogod, ha látod" kategória.

10. A sokasodó játékok: azok a játékok, amelyeket gyűjteni kell, például a tévésorozatok főszereplői, vagy az áruházi pontgyűjtés során kapható játékok.

Ez a lista arra is hasznos lehet, hogy a továbbiakban milyen játékot nem érdemes a gyermek számára megvenni.

Ritmus

A gyermekek életében a ritmus – azaz a rendszeresség – rendkívül fontos szerepet tölt be. A kiszámíthatóság és az állandóság révén biztonságot teremt számukra.

A Harmadik Shrek filmnek az elején pont ezt a jelenséget figurázzák ki, és én pont azért is tudok nevetni rajta mindig, mert annyira életszerű. A kisgyermek számára az az ideális, ha minden nap (vagy legalábbis minden hét) ugyanazzal a menetrenddel telik el – minimális változtatásokkal. Ettől viszont a szülő rövid időn belül a falra mászik.

via GIPHY

Nem elég, hogy szülőként rendkívül unalmas tud lenni a szigorú kötöttség, de valljuk be, tarthatatlan is, ha mindkét szülő dolgozik. Figyeljünk arra, hogy megtaláljuk a családi élet és a munka közötti törékeny egyensúlyt, emellett legyen rend és tisztaság a lakásban, és még azzal is foglalkozzunk, hogy rendszer is legyen az időbeosztásunkban?!

És a válasz erre az, hogy: igen. Persze ezt ne szélsőséges formában képzeljük el, hiszen nem érdemes ahhoz ragaszkodni, hogy pontosan ugyanúgy történjen minden nap. Azonban fontos törekedni arra, hogy a napjainknak legyen ritmusa. Apró lépésekben haladhatunk afelé, hogy kisebb rutinjellegű tevékenységeket illesszünk be egy kaotikus családi életbe.

Tippek

1. Kezdjük korán!

Már a felkelésnél érdemes valami apró szokást bevezetni. Ha a gyermek nehezen ébred fel, lehet azzal kezdeni a napot, hogy énekelve, dudorászva ébresztjük fel; ha pedig koránkelő, ki lehet neki tenni egy kis tálcát rajta dolgokkal, amelyekkel lefoglalhatja magát, amíg valaki fel nem kel hozzá.

2. „Mi volt a legjobb dolog a napodban?”

Beilleszthetjük minden este egy bizonyos időpontra, hogy elmeséljük egymásnak, kinek mi volt a legjobb történés a napjában. Persze ez lehet másik kérdés, téma is, sőt lehet többet is megbeszélni.

3. Előkészülés a következő napra

Ha rendszertelenek a napok, sokat segíthet a gyermeknek az, ha előző nap tudja, hogy mi fog történni másnap. Ha minden este leülünk vele átbeszélni a másnapot, kikészítjük a ruháját és a dolgait, sokkal felkészültebbnek érzi majd magát.

4. Esti mese

A nagy klasszikust kihagyhatatlannak tartottam ennél a felsorolásnál. 🙂 A gyermek számára a fantázia világába való átlépés sok más hasznos hatásán kívül – segíti a problémamegoldást, fejleszti az érzelmi intelligenciát, a képzelőerőt – segít eltávolítani a gyermeket a mindennapi életétől, felkészíti az éjszakai pihenésre.

A saját kreativitásunkra és persze a családunk működésére van bízva, hogy milyen ritmust építünk be napjainkba.

Időrend

A gyermekeknek szükségük van a strukturálatlan szabadidőre, amikor ők választhatják meg, mit csinálnak, mivel játszanak.

Az elmélyült játékban a gyermek számára megáll az idő, teljesen lefoglalja az, amivel éppen játszik.

Azonban ha túl sok elfoglaltsága van, folyamatosan különóráról különórára (vagy edzésre) jár iskola után, és ezek szinte az egész napját kitöltik, nincs ideje és alkalma megtanulnia, hogyan kösse le magát, és hogyan strukturálja a saját idejét.

Ezért érdemes a gyermekek idejét úgy alakítani – akár néhány különfoglalkozás kárára is, hogy legyen idejük csak úgy létezni, szabadon játszani, azt csinálni, amihez éppen kedvük van.

Az ízek egyszerűsítése

Egy átlagos család táplálkozásában kevés rendszer fellelhető. Változatos alapanyagok, mindenféle újdonságok, és számtalan fajta ízfokozott édesség és nassolnivaló lepi el a kamrát.

Érdemes ebben is rendszert teremteni. Ha bevezetjük a heti menüt, akkor azon túl, hogy ritmust teremtünk, megkönnyítjük magunknak az aznapi főznivaló kiválasztását is. Például tészta-hétfő, leves-kedd, sülthús-szerda és így tovább.

A felnőttvilág kiszűrése

Nos, eljutottunk odáig, hogy kiszelektáltuk a gyerekszobából a sok felesleges vackot, bevezettünk egy rendszert a családi életbe és az étkezésbe, és még egy-két különórát is leadtunk, hogy legyen ideje a gyereknek szabadon játszani.

Egy barát

Képzeljük el, hogy átjön egy barátunk néhány napra hozzánk messziről. Ez a barát teljesen lenyűgözi a gyerekeket, mivel mindenféle izgalmas meséket mesél, amelyekben mindig történik valami érdekes, a legkülönfélébb helyeken játszódik. Beszél szuperjó játékokról, amelyeket kipróbált, új ételekről… amelyeket a gyerekek eddig nem is ismertek, és eddig boldogan meglettek volna ezek nélkül a dolgok nélkül, ám most már ismerik, és vágyakoznak utánuk. A gyerekek folyton rajta csüngenek, isszák a szavait, és hiába próbálunk ellenállni, valahogy minket, szülőket is elvarázsol, és csak ülünk, és hallgatjuk.

Hát igazából ez a barát nem barát, hanem a televízió…

A tévé és a közösségi média esküdt ellensége az egyszerűsítésnek, a lelassulásnak. Folyamatosan árasztja magából az információt, reklámokból él, és mindent megtesz azért, hogy a „kacatok” elöntsék otthonunkat.

Ezért aztán a szerző első javaslata, hogy ha tudunk, szabaduljunk meg a tévétől teljesen (legalább a gyermek hétéves koráig). Azonban, ha ezt nem is tudjuk megtenni, semmiképpen ne ez legyen otthonunk középpontjában, a közösségi helyiségben. Inkább a szülői hálószobában, vagy a dolgozószobában kapjon helyet.

Ha nem elég az egyszerűség

Fontos megjegyezni, hogy bár sok viselkedéses és érzelmi probléma mögött állhat a túl sok információ, az egyszerűsítés önmagában nem feltétlen elég, hogy ezeket a problémákat megoldja. Ha úgy érezzük, hogy továbbra is szorong a gyermekünk, alacsony a kudarctűrő képessége, vagy perfekcionizmussal küzd, akkor érdemes felkeresni egy szakembert, aki tud segíteni az adott problémán.

Egyszerűbb felnőttkor

Arról már elég sokat írtam, hogy az egyszerűbb gyermekkor hogyan valósulhat meg, ám egyetlen alapvető feltételről kevés szót ejtettem. Szülőként nagyon fontos, hogy a saját életünkben is rendet, ritmust, időrendet, és jó sok lelassulást eszközöljünk ki. 🙂 Hiszen a gyermekünknek akkor tudunk egyszerűbb gyermekkort biztosítani, ha önmagunkkal kezdjük. 

via GIPHY

Felhasznált szakmai tartalom

  • Elkind, D. (2008). The power of play. Cambridge: Da Capo Press Inc.
  • Payne, K. J. (2013). Egyszerűbb gyermekkor – Hogyan neveljünk nyugodtabb, boldogabb, magabiztosabb gyerekeket? Budapest: Kulcslyuk Kiadó.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Megoldásközpont fehér felirat (1)
Online Workshop
Szorong a gyermeked? Tanulj róla!

Workshopunkon megismerheted gyermeked szorongásának fő okait, és hogy mit tehetsz szülőként a megelőzésért.

Skip to content