Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Családi életciklusaink nyomában – Az önismeretünk fejlesztéséért

„Semmi sem állandó, csak a változás maga” – bár közhely a mondás, de mégis igaz. A személyiség kibontakozásának folyamata, a családi életciklusok váltakozása, és a környezethez való alkalmazkodás (például az iskolai, munkahelyi elvárásoknak való megfelelés) egyidejűleg jelennek meg az ember életében. Milyen megoldásai lehetnek az életciklusváltásokat kísérő kríziseknek? Hogyan találhatja meg a család újra az egyensúlyt egy-egy életszakaszváltást követően? A cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ – Irinyi Tünde pszichológus írása.

Személyiségünk egész életünkön át fejlődik. Ahogyan telnek az évek, egymást követik a különböző életciklusszakaszok. Minden egyes szakasznak saját, megoldandó feladatai vannak, amiket Erikson kríziseknek nevezett, hiszen az adott szakaszban konfliktusok fűződnek a megoldásukhoz.

Az adott életszakaszban megjelenő konfliktus sikeres megoldása növeli az énerőnket és formálja az identitásunkat.

A fejlődést kísérő krízisek – Erikson szerint – magukban rejtik a növekedés, a pozitív irányú változás és a személyiség épülésének lehetőségét.

Egész életen át tartó fejlődés: krízisek és megoldások

Erikson elmélete alapján minden „megfejlődött” periódus hozzájárul a személyiség kibontakozásához. A változás és a fejlődés minden szakasz során lehetséges, tehát egyik szakasz sem „fontosabb” vagy értékesebb a másiknál. A táblázat az adott életszakaszhoz társuló feladatokat és megoldásaikat mutatja be (Atkinson, 2005).

Életkor Feladat Jó megoldás Elakadás
Csecsemőkor
Bízni másokban
Bizalom
Ősbizalmatlanság
Kisgyermekkor
Bízni magamban
Autonómia
Kétségbeesés
Óvodáskor
Merni
Kezdeményezés
Bűntudat
Iskoláskor
Megismerni
Teljesítmény
Kisebbrendűség
Serdülőkor
Magam megalkotni
Identitás
Szétesés
Fiatalkor
Elköteleződni
Intimitás
Izoláció
Felnőttkor
Létrehozni
Alkotóképesség
Stagnálás
Időskor
Áttekinteni
Integritás
Kétségbeesés

Az életkori szakaszainkhoz tehát feladatok is társulnak, amelyek jó megoldása – bár nem feltétele a következő szakaszba való átlépésnek, de várhatóan újból felbukkanhatnak majd jövőbeni problémaként.

Az életciklus-szemléletről

Nemcsak az ember egyéni életének, hanem a család közös életének is megvan a maga fejlődési íve, ezek a családi életciklusok. A szemlélet szerint a család életében bekövetkező legfontosabb események megváltoztatják a családtagok közötti érzelmi rendszert.

Családi életcikluson azokat az időszakokat kell értenünk, amikor a gyerek fejlődése a család addigi életében változtatást követel.”

- Komlósi Piroska

A következőkben a Hill- Rodgers szerzőpáros által leírt nyolc életcikluson keresztül követhetjük végig egy család életciklusait – egészen a kezdetektől indulva.

1. Pár, gyermek nélkül

Ennek az életszakasznak fő feladata a pár egymás iránti elköteleződésének erősödése. Ilyenkor váltja fel az „én” identitást a „mi”, amely a közös tervek és célok megalkotásával egyre inkább elmélyül. Ebben a szakaszban a szüleinkkel való viszonyunk szükségszerűen változik: szimmetrikusabb lesz, és életvitelünk függetlenedik, önállóvá válik. Egyéni feladatként a szakmai identitás megerősödése, illetve a felelősségvállalás kérdése a meghatározó.

Családi életciklus váltás pár túrázik

A „mi-érzés" a közös élmények és az együtt töltött idő során alakul.

A szakaszra jellemző elakadás a szülőkkel való (érzelmi) távolság szabályozása lehet. A túl közeli, függő viszony és a drasztikus leválás egyaránt a szülőkkel való kapcsolat újrakalibrálásának nehézségét jelzi az új egyensúly kialakításának időszakában.

2. Csecsemőről gondoskodó család

A gyermek születésével a párnak itt az idő bővíteni a „mi” identitásukat. Az új szülői szerep megkívánja a gyermek iránti felelősségvállalást, a gondoskodást és a saját szükségletek bizonyos mértékű háttérbe szorítását is. Ebben az időszakban az újszülött áll a középpontban, köré szerveződik a család élete.

A szülőpárok bár különböző, de kihívást jelentő feladatokkal szembesülnek, amelyek egymás támogatásával bírhatóbbá válnak.

Az édesanyák számára testileg és lelkileg is kimerítő lehet ez az időszak, amely a gyermekről való gondoskodás és teljes odafordulás mellett az életterük beszűkülésével is járhat. Az apákra jellemzően nagyobb felelősség és fokozott terhelés hárul a család anyagi hátterének biztosításában. A nagyszülők és más rokonok támogatása szintén jelentős erőforrás lehet, így ez az életciklus megalapozhatja a generációk közötti együttműködést is.

Mint ahogyan a többi szakaszban, itt is fontos a kommunikáció a pár között. Ebben az életciklusban az elakadás adódhat az együttműködés hiányából, a túlzott szülői bizonytalanságból vagy a párkapcsolati frusztrációkból.

3. Óvodáskorú (3-6 éves) gyermeket nevelő család

A reggeli búcsú, az elválás pillanatai… A közösségbe kerülés sok esetben nem csak a kisgyermekek számára nehéz feladat! Ebben az életszakaszban a szülők sok, új kihívást jelentő helyzettel találkoznak a gyermeknevelésben: a következetesség, a szülői feladatok megosztása és a mintanyújtás fontosabbá válnak, mint valaha. A kistestvér születése szintén alapjaiban képes megváltoztatni a család életét.

családi életciklus váltás anya két gyerekkel a szabadban

Az óvodáskorú gyermekek érzelmi biztonságát a közösen eltöltött idő alatt is mélyíthetjük.

A gyermek közösségbe lépésével gyakran az anya visszatér a munkahelyére. A házastársi kapcsolatra is hatással van a napi ritmus megváltozása, amelyben egyensúlyt teremteni az egyéni igények, elvárások megfogalmazásával és az egymásra figyeléssel lehetséges.

4. Iskoláskorú (6-14 éves) gyermeket nevelő család

Ebben az életszakaszban a gyermek intellektuális teljesítménye, iskolai sikerei vagy kudarcai válnak hangsúlyossá. Amíg a gyermek számára kihívást jelent a szülői és iskolai elvárásoknak való megfelelés, a szülők a különböző szerepeik (szakmai, házastársi/élettársi, szülői) összeegyeztetésére törekednek.

5. Serdülő (14-18 éves) gyermeket nevelő család

A serdülő intenzíven formálódó identitástudata a családi rendszerben is változásokat hoz. A nagyobb függetlenségre, autonómiára való igény a kamasz részéről a személyiségfejlődéséhez szükséges törekvés. Ebben az időszakban szükséges a családban eddig érvényben lévő szabályok és határok közös újrastrukturálása.

életciklus váltás kamaszfiú gitározik

Serdülőnek lenni nem könnyű... Ezt a szülők is felidézhetik a saját serdülőkorukra visszaemlékezve.

Az életszakaszban nem „csak” a függetlenedni vágyó serdülő jelenthet megpróbáltatást a szülőknek: ekkor már gyakran az idősödő nagyszülők betegségével, vagy éppen a saját, életközépi válságukkal is szembe kell nézniük.

6. Felnövekedett gyermeket kibocsátó család – a fészekelhagyás időszaka

Ebben az életszakaszban a „gyermek” – már felnőtt. Ez az alapvető megállapítás, és az ezzel járó elengedés nem egyszerű a szülők számára. A gyermekszerepből felnövő fiatal már a munkában és a kapcsolatokban keresi a helyét, általában a családon kívül. A szülő és a gyermekeik számára is fontos feladat ebben a szakaszban is a kapcsolatuk újradefiniálása, míg a gyermekszerep veszteségélménye mindkét oldalon megjelenhet.

7. Kettesben maradt, de még aktív (dolgozó) szülők családja

A szülők kapcsolatára is hatással van az „üres fészek”; az eddig még többtagú család ismét párrá alakul. A szülő-, illetve nagyszülő szerep új kihívásokkal, feladatokkal és felelősséggel ruházza fel a családtagokat. Egyes pároknál a gyermekneveléssel töltött idő felszabadulásával több lehetőség adódik a közös programokra, amelyek megerősíthetik a kapcsolatukat. Más esetekben pedig a régebb óta fennálló konfliktusok kiéleződése, újra előtérbe kerülése akár párkapcsolati válsághoz is vezethet.

Az új élethelyzettel járó kihívások megkívánják a párkapcsolatról való kommunikáció elmélyítését és a közös jövőről való gondolkodást.

8. Idős házaspár családja (nyugdíj után)

A nyugdíjba vonulással általában nagymértékben átalakulnak az idős házaspár mindennapjai. A munka által biztosított napi rutin helyére léphet a szülő által eddig hobbiként folytatott tevékenységek végzése. Ebben az életszakaszban külön nehézséget jelenthet a társ elveszítése, így a házastársi/élettársi szerepkör megszűnése, a magányosság érzése.

életciklus váltás

A közös, családi programok során együtt töltött idő felbecsülhetetlen.

A szülő-gyermek kapcsolat ismét aszimmetrikussá válhat az idősebb szülők egészségügyi állapota miatt – immár a szülő lehet az, aki segítségre szorulhat. A nagyszülőséggel átélt gondoskodás élménye, a család és a barátok által nyújtott társas támasz ebben az életszakaszban nagyban hozzájárul a mentális egészséghez és a boldogsághoz.

Krízisek – és megoldásaik

Vannak krízisek, amelyekkel szükségszerűen találkozunk az életünk során. A normatív krízisek az életciklusból adódóan elkerülhetetlenül megjelennek – de fel tudunk készülni ezekre. Az akcidentális krízisek általában hirtelen, váratlanul fellépő életesemények, amelyekre nem tudunk előzetesen felkészülni.

Normatív krízisek Akcidentális krízisek
Pályaválasztás kérdése, a hivatás megtalálása
Szeretett személy elveszítése
Önállósodás, a családról való leválás folyamata
Válás, szakítás
Anyává válás
Beilleszkedési nehézségek
Életközépi válság
Munkahely megszűnése

Családi életciklusok és az önismeret

A családi életciklusok szakaszainak ismerete segít rendszerbe foglalni és beazonosítani az életünkben tapasztalt stresszorokat és konfliktusokat – ezáltal egyfajta keretként tekinthetünk rájuk.

Nehezebb élethelyzetek, krízisek idején gondoljuk végig a családi életciklusok szakaszai mentén a saját helyzetünket!

  • Melyik családi életciklusban jár a családunk?
  • Milyen jellegzetes konfliktusok adódhatnak ebben az életciklusban a szülők, illetve a gyermekek oldaláról?
  • Az adott szakasz céljainak és elakadásaink ismerete iránymutatásként szolgálhat a családunknak arra, hogy milyen irányú változások szükségesek az új egyensúly kialakításához.

Korábbi életciklusok megoldásai

Felnőttként már több lezárult életciklust magunk mögött tudhatunk. Az aktuális, megoldandó konfliktusban támpont lehet, ha visszaemlékezünk:

  • Egy korábbi életciklus idején (például serdülőkorban) mi működött és mi nem működött a családi élet és az egyéni szükségletek összehangolásában?
  • Mi az, amiben az azóta eltelt időben fejlődtél?
  • Milyen tulajdonságokkal, képességekkel rendelkezel korábbi önmagadhoz képest? Hogyan tudnak ezek a segítségedre válni a helyzet megoldásában?
  • Milyen változások történtek a család szerkezetében, működésmódjában a korábbi szakaszokhoz képest?
  • Neked milyen szereped van a változásokban?

Ha ti vagytok az a pár, akik a családi életciklus elején tartanak

A családi életciklusokról való beszélgetés a pároddal sok tanulsággal és ráismeréssel szolgálhat a kapcsolatotokról:

  • Ő hogyan élte meg a saját családjában eddig bekövetkező életciklusváltásokat?
  • Mi segítette őt egy-egy normatív krízis során?
  • Vessétek össze, hogy a két családból hozott minták, megküzdési módok hogyan hatnak a kapcsolatotokra!

A múlt – és a jövő

Nemcsak a párunk, hanem a szüleink is részesei voltak egy másik családi életciklusnak. Akár egy-egy életciklusban felmerülő konfliktus kapcsán beszélgessünk az idősebb generáció tagjaival arról:

  • Az aktuális életszakaszt kísérő krízis hogyan jelentkezett az Ő családjukban?
  • Hogyan sikerült (vagy nem sikerült) túljutni ezen?
  • Hogyan élték meg ezeket a kríziseket?
  • Miben volt más az ő helyzetük, és miben hasonló a mostani helyzet?
  • Milyen erőforrások segítették a családot a nehéz időszakokban?

A családtagok időről-időre változó egyéni szükségletei és a megváltozott körülmények a családokban változásokat indítanak el. A családi szabályok átalakításában való rugalmasság, a tagok közötti nyílt kommunikáció és a határok kijelölése minden életciklus során segíti a kiegyensúlyozott családi együttélést.   

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes privát Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha nyitott vagy a megoldásközpontú, pozitív pszichológiai szemléletre.

Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával.

Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 😉

Felhasznált szakmai tartalom

  • Atkinson, R. C. és Hilgard, E.(2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 363-406.
  • Goldenberg, H., & Goldenberg, I. (2008). Áttekintés a családról. Első kötet.
  • Komlósi P. (2009). A családi élet − változások folyamata. In: Gutman B. (szerk). Családi boldogság, családi pokol? Az együttélés művészete. Jaffa Kiadó, Budapest, 71−96.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.