Sokszor hallom magam körül azokat a bizonyos mondatokat: „Régen minden jobb volt.” „Bezzeg az én időmben!”. Ilyenkor mindig elmosolyodom. Vajon tényleg annyira csodálatos volt régen az élet? Tökéletes gyerekeket neveltünk, csodálatos családokban? Vagy esetleg a mai modern társadalmi élet is képes volt pozitívumokat hozzáadni a családok működéséhez? Tudatosabban neveljük ma gyermekeinket? Miért születnek ma később a babák, és miért olyan fáradtak ma az anyukák, apukák? Ha te is érezted már, hogy kimerült vagy, és nehezen találod a helyed a szülői feladatok tömkelegében, a cikkem neked szól! Útmutatást nyújtok neked abban, hogyan tedd könnyebbé ezeket a terheket. Hidd el, a te közérzeted egész családodéra hatással lesz. Tégy egy próbát! Kerékgyártó Dóri írása.
Életünk során talán a legnagyobb kihívásnak a gyerekvállalást tekinthetjük. A legtöbben közülünk tervezzük a kisbabát, és amikor valóra válik az álom, valami igazán csodálatos kezdődik az életünkben. A gyerekvállalás azonban rengeteg kérdést felvet a szülőkben. Attól kezdve, hogy milyen legyen a babaszoba falának a színe, egészen addig, hogy milyen nevelési stílus, irányelvek alapján neveljük majd csemeténket. Hogyan neveljünk tudatosan gyermeket?
Információ, információ, információ…
Modern világunk egyik csodálatos vívmánya, hogy rengeteg információt szolgáltat Lehetőségünk van tájékozódni, új véleményeket megismerni, fejlődni. Azonban előfordul, hogy teljesen elveszünk az információáradatban.
Teljesen elveszve az információáradatban.
Ilyenkor legjobb egy kicsit hátra lépni, és saját magunkkal foglalkozni. A kicsik megérzik édesanyjuk hangulatát, és könnyen átveszik azt. Ebből következik tehát: ha te jól érzed magad, ő is jól fogja.
Tájékozódjak, de hogyan?!
A pszichológia fejlődésével rengeteg kapu nyílt meg előttünk: a különféle pszichológiai magazinok és az online cikkek valószínűleg az összes nevelési kérdést és lélektani fejlődési periódust érintették már. Ez csodálatos, hiszen nem kell elvégeznünk egyetemet, főiskolát ahhoz, hogy tisztában legyünk gyermekünk egészséges fejlődésének ütemével, illetve arra is lehetőséget ad, hogy hamarabb észrevegyük, ha probléma adódik, így sokkal inkább lehet azt korrigálni.
Nem mindegy, hogy milyen olvasmányból informálódunk!
Nagyon fontos azonban, hogy egy adott cikknek – főleg, ha online –, legyenek szakmai hivatkozásai, tehát lásd, honnan származik az információ, amit olvasol.
A forgalomban lévő újságok többségében a szerkesztői tagok titulusa is fel van tüntetve, így tudod, hogy a cikket író személy miben szakértő. Ez is biztonságot nyújthat, hiszen tudhatod, hogy nem légből kapott az információ. Az információdömpingből is látszik, hogy világunk nagyon sokat változott az utóbbi évtizedekben. Nézzük meg, hogyan hatott ez a családok életére.
Családok régen…
Régen egy átlagos polgári család életében mindennaposak voltak a közös étkezések. Anya főzött, mindig abból, amit megengedhettek maguknak. A közelben élő családok jól ismerték egymást, és nagyon figyeltek is egymásra (mind a jó, mind a rossz dolgokra). Édesapám szerint, ha egyedül bóklászott valahol, mindig volt valaki, aki megkérdezte tőle: „Kisfiam, merre jársz? Minden rendben?”
Ha boltba ment, mindenki tudta, hogy ő Éva néni gyereke, és nem próbáltak neki rosszul visszaadni az adott összegből. Azt is tudták, hogy a hús melyik részét szeretik, és igyekeztek azt kiválasztani. Persze tudjuk, hogy a régi családrendszer sem volt a legkönnyebb. Egy átlag családnak sokkal kevesebb pénze, és lehetősége volt, mint a mai világban. Nem törődtek annyit a gyermeki lélekkel, hiszen nem is, vagy csak nagyon nehezen tudtak tájékozódni, nem úgy, mint napjainkban.
Élet a múltban
Nagymamáink korában még teljesen elfogadott volt, hogy több generáció élt együtt, így segítették az idősebbek a fiatalabbakat, és e módon gondoskodtak később a fiatalabbak az idősebbekről. A családban megoszlottak a feladatok, mindennek megvolt a maga rendje és ideje. Az ételek általában saját termesztésből, állattartásból származtak, nem lehetett csak úgy bármit beszerezni a legújabb üzletláncok egyikében. Az anyukák munkahelyi lehetősége sokkal korlátozottabb volt. Vagy gyárban dolgoztak, vagy elmehettek pedagógusnak, illetve irodai dolgozónak. De ez már nagy karriernek számított. A legtöbben azonban otthon maradtak gyermeket nevelni, melynek persze sok előnye volt.
De hogyan tud egy édesanya kiteljesedni, ha csak a gyermekei körében mutathatja meg mire képes?
Vannak, akik a gyereknevelésre termettek, azonban mi van azokkal, akik másban is szeretnének érvényesülni?
… és most
A mai családrendszer nem is különbözhetne jobban az előbb említettektől. Ma már majdnem minden családban dolgozik mind a két szülő. Emellett pedig megjelent a nők karrierépítése is. A szerepek tehát jelentős mértékben megváltoztak, mindkét fél egyenlő szerepkörrel rendelkezik. A nagyszülők azonban nemcsak hogy nem élnek együtt a szülőkkel, gyakran előfordul, hogy külön országban kénytelenek egymástól nagyon-nagyon távol lakni. Így a várható segítség a nagymamától, nagypapától elmarad, és csak időszakosan kaphatjuk meg azt.
A kapcsolattartás problémájára azonban a modern világ kiutat mutat számunkra. A mai okoseszközök ebben aztán tényleg jeleskednek. Olyan rendszerrel vannak ellátva, hogy a legelső, leglogikusabb gondolatunk szerint működjenek, így az idősebb korosztály is könnyedén elsajátíthatja a kezelésüket. A gyerekeknek persze már meg sem kell mutatnunk a használatot, ők ebbe születnek bele. Ennek a pozitív hatását sok helyen láthatjuk, pl. oktatás, kapcsolattartás. Vannak azonban veszélyei is, a cyberbullying témaköréről ide kattintva olvashatsz el egy átfogó cikket.
Hogy régebben könnyebb volt-e gyereket vállalni, nem tudom. Az viszont tisztán látszik, hogy ma a 20-30 év közötti fiatalok többsége később tervez babázni, mint az előtte élő generációk…
Miért vállalunk később gyereket?
Sokszor adódik a tudatosabb tervezésből. Ma már sokan belátják, hogy a család csak akkor lehet igazán jól működő, ha a szülők maguk is kiegyensúlyozottak. Ezért, mielőtt babát vállalnánk, igyekszünk megtalálni a saját utunkat, esetleg dolgozunk önmagunkon és a párkapcsolatunkon, majd mikor úgy érezzük, hogy megérettünk rá, jöhet a baba.
A tudatos tervezés sok lelki sérüléstől óvhat meg minket és gyermekünket is.
Ezért aztán érdemes tájékozódnunk, átgondolnunk a helyzetünket, és kicsit a jövőbe tekintenünk, mielőtt belevágnánk a gyermekvállalás örömeibe. Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:
- Lelkileg rendben vagyok, vagy dolgoznom kell a személyiségfejlődésemen, mielőtt babát vállalnék?
- Egészséges vagyok, vagy esetleg van, amit még tehetek magamért a kicsi előtt?
- Minden rendben a párkapcsolatomban, vagy dolgoznom kellene rajta? Ha igen, miben szeretnék változtatni?
- Valóban gyermeket szeretnék, vagy csak pótolnék valami mást az életemben?
- A munkám elég gyerekbarát? Bírni fogom a megterhelést?
- A lakhelyem megfelelő egy gyermek számára? És számunkra?
A későbbi gyermekvállalásban sajnos közrejátszik az is, hogy sok fiatalnak nincs elég pénze családot alapítani. Ha közös lakást, házat szeretnénk, ahhoz tetemes hitelt kell felhalmoznunk a mai ingatlanárak mellett. Az állam családtámogató tervei egészen jók azoknak, akik képesnek érzik magukat három gyereket felnevelni (pl. Adó Online, 2021).
Mikor még óvónőként dolgoztam, egy édesanya azt mondta nekem, hogy amíg két gyereke volt, addig minden rendben ment, hiszen van két keze. Mind a kettőre jut egy. De mikor megszületett a harmadik, minden felborult. Minden sokkal, sokkal nehezebb lett. Láttam rajta, hogy kimerült, és hogy saját magával egy percet sem tud foglalkozni. Ez hát az anyaság?! Ennek kell lennie?!
Tudatos gyermeknevelés, de hogyan?!
Nézzük meg egy mai átlagos család egy átlagos hétköznapját:
Egy átlagos hétköznap…
A család tagjai felkelnek, esetleg megreggeliznek otthon, vagy éppen útközben bekapnak valamit. Kis péksüti, kis kakaóscsiga, aztán irány a bölcsi, az ovi vagy az iskola.
A kicsik délután 4-5-ig itt töltik idejüket, míg szüleik elmennek a „dolgozóba”. Ezután rohanás a csemetékért, majd hazaérve jön a második műszak.
Anya-apa takarít, főz, esetleg ételt rendel, mosogat, a gyerekek pedig játszanak egymással. Persze, csak ha ketten vannak, és éppen ideális a korkülönbség köztük. Ha nem, akkor anyát, apát követik mindenhová, nyűgösen, fáradtan.
Aztán alvás, és minden újraindul.
Nem csoda, hogy a mai szülők legtöbbször a tabletet választják, esti mesélés helyett – ide kattintva azonban szuper tippeket olvashatsz az esti rutin kialakításáról. Az előbbieket tekintve, az sem kirívó, hogy a gyerekek többsége mozgáshiányban szenved, sőt, sajnos a felnőttek nagy része is. A cukrozott gyorsételek fogyasztásának okaira is választ kaphattunk. Hogyan jut így idő egymásra? Hogyan tudunk feltöltődni családunk körében, ha nincs rá időnk, vagy energiánk?
Jobban tudták a nagyszüleink?!
Nem ez a cikk fogja megoldani a családod problémáit, vagy a saját nehézségeidet, azonban arra ad esélyt, hogy elindulhass egy másik úton. Az is lehet, hogy jó úton jársz, csak elakadtál valahol, és úgy érzed, motivációra, iránymutatásra van szükséged. Én sokszor éreztem már így életem során, de mindig segített, ha nyitottan álltam az új lehetőségek felé. Sokat fejlődhetünk az által is, ha más nézőpontokat ismerünk meg, hiszen a sajátunk sokszor beszűkül a problémáink, nehézségeink bűvkörében. Ezért arra gondoltam,
hasonlítsuk össze nagymamáink világnézetét a sajátunkkal.
Hátha választ kapunk rá, mit adhat a nagyszüleink régmúlt családmodellje számunkra, és persze hogy mi mit nyújthattunk volna az övék számára.
Hogy csináltad, nagyi?
Ki ne emlékezne a nagymamája által készített sütemények illatára. Mikor a mennyei manna belengi az egész házikó levegőjét, és szinte a lelkünkig hatol? Ki felejthetné el, hogy milyen csodálatos volt leülni az étkezőasztalhoz a még meleg sütemény elé, majd hallgatni nagymamánk megrovó figyelmeztetését: „Kislányom, alig ettél, talán nem ízlik??” Persze miután már megetted a fél tepsit… Baráti körömben mindenkinek van legalább egy nagymamához köthető evős sztorija. Ez így is van jól.
Amikor megkérdeztem a nagymamám, szerinte jobb volt- e régen gyermeket nevelni, ezt mondta:
„Figyeltünk egymásra, és volt időnk. Nem voltunk gazdagok, de jól éltünk. Nem hiányzott semmi. Én otthon voltam, nagyapád dolgozott, és én így voltam boldog. Láthattam a gyerekeim minden apró lépését, nem váltak idegenné számomra. Viszont nem féltettem őket, bárhova elmehettek, tudtam úgysem esik bántódásuk. Ott volt az erdő, a társaság, a szomszédok, akik vigyáztak rájuk. Ez volt az élet és én nagyon szerettem. Ma csak azt érzem, hogy olyan messze került mindenki. És ez nincs így jól.”
Ezekben a pontokban talán választ kaphatunk arra is, miért szoronganak a kicsik – akár már óvodáskorukban, ha a felsoroltak nincsenek jelen az életükben. (A gyermeki szorongásról és annak oldásáról itt olvashatsz.)
A világ megváltozott, felgyorsult, és ehhez alkalmazkodnunk kellett. Nem élhetünk úgy, mint a nagymamáink, hiszen ez főleg a nagyvárosokban, már lehetetlen. Nem is kell, hogy ugyanolyan legyen!
Gyereknevelés modern módra
A mai családok különböző módszerekkel próbálkoznak fenntartani az egyensúlyt. Ma már egyáltalán nem ördögtől való bébiszittert fogadni gyermekünk mellé, bár az idősebb generáció sajnos hajlamos bűntudatot ébreszteni a fiatalabb anyukákban ezen a téren.
Ugyanez a helyzet az ételrendeléssel is. Kérdezik ők, miért nem főz az anyuka minden nap a gyermekének, a családjának? Sajnos az sokszor elfelejtődik, hogy az anyuka is dolgozik, nincs hát minden nap energiája minden területen tökéletesen teljesíteni. Ezért nem okolható egyik fél sem, inkább csak az egymás nézeteinek elfogadása lenne a cél.
Az édesapák is bevonódnak a gyereknevelésbe.
Sokkal inkább bevonódnak az édesapák is a gyereknevelésbe. Ez is hatalmas pozitív változás a családok számára. Egy társ segít a házimunkában is, nem várja, hogy a felesége elé tegye az ételt, elmosogasson „helyette”. Pozitív változás az is, hogy sokkal inkább szerelemből mehetünk férjhez, vagyis megvan erre a lehetőségünk. A hagyományok nem kötnek minket, ha nem akarjuk, így olyan esküvőt szervezhetünk, amilyet szeretnénk, és úgy nevelhetjük gyermekeinket, ahogy mi elképzeljük.
A modern világ anyukái rengeteg fórumról tájékozódhatnak a gyereknevelésről. Saját jóllétüket pedig pszichológiai, közérthető nyelven írt szaklapok tömkelege segíti.
Ki segíthet?
Ha fontos nevelési kérdésben akadtál el, vagy érzed, hogy problémába ütköztetek, de nem érted igazán, mi állhat ennek a hátterében, a legjobb szakember tanácsát kérni. Ilyenkor az internetes cikkek és nevelésről szóló szakkönyvek ahelyett, hogy hasznosak lennének, sokszor inkább ártanak. Olyan ez, mint mikor érezzük, hogy betegek vagyunk, és magunk próbáljuk felállítani a diagnózist. Ezért aztán órákig böngésszük az internetet, hogy megtaláljuk, miben szenvedünk. Ilyenkor hajlamosak vagyunk sokkal súlyosabb következményekre gondolni, ettől pedig nagyon stresszessé válhatunk.
Légy tudatos gyermeknevelő!
Gondoljunk csak bele, mennyivel könnyebb félrerakni a telefont, laptopot, és a gyermekünkkel tölteni a nyert időt, majd másnap segítséget kérni az óvónénitől, tanítótól, esetleg pszichológustól. Az emberi visszajelzés sokkal inkább megnyugtat, és a gyermekedhez értő szakemberektől nyugodtan elfogadhatod a támogatást, iránymutatást. Sokszor megoldás lehet a krízishelyzetekre egy családterápia, illetve egyéni terápia a szülők számára. Persze régebben ez szinte elérhetetlen volt, mostanra azonban teljesen bevett és elfogadott.
10+1 tipp a modern családi élethez
Figyelj magadra, valamint gyermeked lelki és testi egészségére. Neveld őt tudatosan! Nézd meg, hogyan:
- Gondoskodj önmagadról, legyen énidőd! Bátran kérd párod segítségét, vagy bárkiét akiben megbízol, és sportolj, járj színházba, természetbe, kapcsolj ki!
- Beszélgess gyermekeddel! Kérdezz megfelelően, és konkrétan tőle. „Milyen volt a napod helyett?” HELYETT „Mi volt a legjobb a mai napban?”
- Tanulj meg a fejlődési szemléletet erősítő módon dicsérni!
- Étkezz együtt a családoddal legalább napi egyszer – ekkor gyakorolhatjátok a hála átélését is!
- Figyelj az internethasználatra! Ne kelljen a gyerekednek a telefonoddal versenyeznie!
- Figyelj az együtt töltött minőségi időre. Ha nehezen megy, találjatok a héten egy napot, amikor randizhattok a párotokkal a kicsi(k) nélkül. Emlékezz, hogy a párod nem csak családapa, hanem a szerelmed is. Adj neki így is időt!
- Nem az eltöltött idő mennyisége, hanem a minősége számít! Tölts időt kettesben is gyermekeddel. Nem baj, ha az csak egy óra, ha megtöltöd, örökre hálás lesz érte.
- Legyen napirendetek, és beszéld meg a családtagokkal, főleg a gyermekeddel, ha ettől eltérsz!
- Vond be a házimunkába, és mutasd meg neki, hogyan élhet környezettudatos életet.
- Segítsd a gyermeked abban, hogy jobban megértse a saját érzelmeit, és könnyebben megbirkózzon a szorongásteli élethelyzetekkel.
- Figyeld gyermeked, vedd észre a változásokat. Kérj szakértői segítséget, ha úgy látod, szükségetek van rá!
Ne feledd, egy életed van, egyszer vagy édesanya, édesapa, a gyermeked egyszer részese az életednek. Élj hát ehhez mérten!
Felhasznált szakmai tartalom
- Seldin, T. (2007): Hogyan nevelj boldog gyereket. Kolibri Kiadó, Budapest.
- Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.
- N. Kollár K., Szabó É. (2004): Pszichológia Pedagógusoknak, Osiris Kiadó, Budapest.
- Kaye, M. (2018): Stressz, a feszültségoldás pszichológiája, HVG könyvek, Budapest.
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
