Buddhizmus és pszichológia – 5+1 gyakorlattal a kiegyensúlyozottabb mindennapokért

Lelki béke, megvilágosodás, nirvána – a legtöbben ezekkel a számunkra megfoghatatlannak tűnő kifejezésekkel azonosítjuk a buddhizmust, és nem is gondolnánk, hogy a buddhista tanítások akár a pszichológiával is összekapcsolódhatnak. Első olvasásra talán két távolinak tűnő, ám mégis egymást oly sok ponton keresztező területről van szó. De hogyan kapcsolódhat össze a buddhizmus és a pszichológia a gyakorlatban? Milyen gyakorlatok segíthetnek bennünket a buddhista életfilozófia átvételében? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Demeter Dóra írása.

A globalizációnak köszönhetően a nyugati és a keleti kultúrák közti éles határvonal egyre inkább halványulni látszik: megfigyelhetjük a kultúrák összefonódását. Nem csoda, hogy számos módszer, illetve vallási tradíció – a keleti kultúrák korábban elzárt jellegéből adódóan – csak az utóbbi évszázadban jelent meg a nyugati társadalmakban. Ezen tradíciók egyike a buddhizmus is, amelynek sokféle változata eljutott Európába és Amerikába. Alapelvei és tanítási hamar elterjedtek, és rövid időn belül rendkívül népszerű, sokakat foglalkoztató témává váltak. 

Buddhizmus mint világnézet

A buddhizmus egy viszonylag újkeletű kifejezés, amelyet a 18. és 19. században keletre utazó keresztyén misszionáriusok alkottak meg Buddha tanításainak elnevezésére.

Buddhizmus és pszichológia buddha szobor naplementében

A buddhizmus széles körben inkább vallásként ismert.

Habár bizonyos országokban valóban vallási irányzatok kialakulását eredményezte (pl. tibeti buddhizmus), a buddhizmus sokkal inkább egy gyakorlatalapú világnézet.

Ki volt Buddha?

Buddha (születési nevén Siddhartha Gautama) nem volt Isten; egy történeti személy volt. Hercegként született egy kis királyságban, amely a mai Nepál része. A lét szenvedését látva, Siddhartha elindult megkeresni az élet valódi értelmét. Azért, hogy a szenvedés feloldásának módját megtalálja, meditációs gyakorlatokba kezdett, amelyek segítségével végül saját erejéből jutott el a megvilágosodáshoz.

Mivel a buddhista vallási irányzatok a világ különböző részein fejlődtek ki, ahol a helyi kultúrák és a szellemi hagyományok egyaránt befolyásolták őket, az egyik hagyomány hiedelmei, valamint gyakorlatai jelentősen eltérhetnek a másikétól. Ennek ellenére egyvalami mégis közösnek mondható: a buddhizmus minden iskolája a mentális jóllét kivételes állapotainak megteremtésére helyezi a hangsúlyt.

Buddhizmus és pszichológia

A nyugati pszichológia figyelmének középpontjában kezdetben inkább a pszichopatológiák álltak. Ennek ellenére napjainkban egyre több irányzat – köztük az általunk képviselt pozitív pszichológia is – a hatékonyabb alkalmazkodási lehetőségekre próbálja felhívni a figyelmet, és a lehető legteljesebb élet kialakítására törekszik (persze önmagunkhoz és körülményeinkhez mérten).

Buddhizmus és pszichológia lány buborékot fúj

A pozitív pszichológiai szemlélet nagy hangsúlyt fektet a szubjektív jóllétre .

A neuropszichológia területén bekövetkezett fejlődésnek köszönhetően a kutatóknak lehetőségük nyílt olyan kulcsfontosságú kérdéseket tanulmányozni, amelyekkel Buddha is foglalkozott több, mint 2500 évvel ezelőtt.

Buddhizmus vs. tudomány

A közelmúltban végzett idegtudományi kutatásoknak köszönhetően például kiderült, hogy a buddhista tanítások alapját jelentő meditációs gyakorlatok végzése közben növekszik a bal prefrontális kéreg aktivitása, amely agyunk pozitív érzelmekkel kapcsolatos területe.

Ezen elvek mentén haladva, mára már a nyugati klinikai pszichológusok is beépítettek bizonyos buddhista gyakorlatokat a pszichoterápiákba. A pszichológiai kezelések során például kifejezetten széles körben alkalmazzák a buddhista tudatosság gyakorlatát.

Buddhista tanítások pszichológiai megközelítésben

A buddhizmus és a pszichológia egyaránt a kiegyensúlyozottság, az elfogadás, a környezetünkkel való egészséges kapcsolódás kialakítását és a belső béke elérését célozza meg – ezzel ösztönözve bennünket egy egészségesebb életvitel kialakítására. De hogyan sajátíthatjuk el a buddhista pszichológiai életstílust?

Az alábbiakban 5 buddhista alapelvet mutatok be Nektek – otthon is megvalósítható gyakorlatokkal fűszerezve.

1. „Lássuk meg minden emberi lény belső nemességét és szépségét.”

Sokunknak nehéz hinni a saját jóságunkban. Ezzel szemben sokkal könnyebben azonosulunk félelmeinkkel és esetleges negatív gondolatainkkal. Ezek olyan – nem tudatosított – személyiségjegyek, amelyeket Jung „árnyéknak” nevez.

Megfigyelési kísérlet

Figyeld meg, hogy egy nap alatt mennyi kellemes hangulatú, pozitív és mennyi negatív gondolat jut eszedbe!

Erős bennünk a szokás, hogy mind saját, mind környezetünk nemesebb aspektusait figyelmen kívül hagyjuk, pedig életünk radikálisan megváltozna, ha felfedeznénk és tudatosítanánk saját magunk és mások méltóságát.

Amikor egy másik személlyel való találkozásunk során tisztelettel fordulunk felé, és meglátjuk méltóságát, abból mindannyian profitálhatunk, hiszen a másik szíve rezonál a miénkre.

Ez a jelenség más néven az érzelmi fertőzés jelensége. Gondoljunk csak bele: mit érzünk, amikor egy pánikba esett ember lép be a helyiségbe, ahol éppen tartózkodunk? Hangulatát azonnal megérezzük, és – hacsak nem vagyunk nagyon éberek és tudatosak – negatív állapotát könnyen átvesszük. De mi a helyzet akkor, ha ugyanez a személy épp sugárzik az örömtől? Az előbbihez hasonlóan, mi ezt az állapotot is érzékeljük, és öröme hamar ránk ragadhat.

A jelenség magyarázata viszonylag egyszerű. Ahogyan Jack Kornfield, meditációs tanító fogalmaz: „Ha látjuk a körülöttünk lévők jóságát, méltóságuk rezonál a bennünk lévő csodálatra és tiszteletre.”

Buddhizmus és pszichológia virágcsokor

Bizonyára mindannyian emlékszünk olyan áldott pillanatokra, amikor egy másik személy meglátta bennünk a jóságot.

Ez a nézőpont azonban nem jelenti azt, hogy nem veszünk tudomást fejlődési szükségleteinkről… Sőt épp ellenkezőleg! A buddhista gyakorlatok hatékony módszereket nyújtanak belső transzformációnkhoz, azonban a folyamat a belátással kezdődik, amely során felismerjük belső nemességünket. Hiszen:

„Tökéletes vagy úgy, ahogy vagy. És mégis van hova fejlődnöd!”

Ezen szemlélet jegyében íme az első alapelvhez kapcsolódó gyakorlat:

Titkosjóság-gyakorlat

Válassz ki egy olyan napot, amikor (magadhoz, illetve a körülményeidhez képest) jókedvűen ébredsz, és a szíved nyitott a világra. Mielőtt reggel elindulnál otthonról, határozd el magadban, hogy a délelőtt folyamán három emberben megkeresed a belső nemességet! Szándékodat akkor is tartsd észben, amikor a környezetedben lévő emberekkel beszélgetsz vagy amikor együtt dolgozol velük. Figyeld meg, hogy a tapasztalataid milyen hatással vannak rád, vagyis az érzéseidre, a kapcsolataidra és a munkádra! Ezután válassz ki öt olyan napot, amikor szintén jókedvű vagy, és minden nap ismételd meg a gyakorlatot.

Miután öt napon keresztül napi három emberrel elvégezted a gyakorlatot, válassz ki egy konkrét napot a héten, és határozd el, hogy aznap a lehető legtöbb emberben (ismerősökben és idegenekben egyaránt) megpróbálod meglátni a titkos jóságot! Ezt a napot elnevezheted titkosjóság-napnak is. A gyakorlatot érdemes egy-két hónapon át végezned, hogy beépülhessen és az életed részévé váljon.

Előfordulhat, hogy a gyakorlat során azt érezzük, nem mindenkiben találjuk meg rögtön a belső szépséget és nemességet. Ne essünk kétségbe, hiszen természetes, hogy például feszült állapotban, vagy olyan emberek esetében, akiket kevésbé jól ismerünk, nehezebben fedezzük fel a belső értékeket.

TIPP: Ugyanezt a gyakorlatot magadra vonatkozóan is elvégezheted!

Próbálkozzunk napról-napra, illetve hétről-hétre, hiszen a gyakorlásnak és annak köszönhetően, hogy a lehető legtöbb lény felé szeretetteli tisztelettel próbálunk fordulni, szívünk megtanul elfogadni.

2. „Az együttérzés legalapvetőbb természetünk. Abból ered, hogy mindennel kapcsolatban állunk.”

A buddhista tanítások szerint az együttérzés természetes. Azonban ahhoz, hogy együttérzésünk különböző lehetséges aspektusait könnyebben megértsük, Allan Wallace, a tibeti buddhizmus kiváló tanítójának történetét hoztam Nektek, hiszen sok minden csak nézőpont kérdése!

„Képzeljük el, hogy gyalog igyekszünk haza a bevásárlásból, tele a kezünk csomagokkal, és egyszer csak valaki nekünk ütközik, és mindenünk szanaszét szóródik a földön. Paradicsomlében ázva feltápászkodunk a törött tojások mellől, és már szólásra nyílik a szánk: maga idióta, mit csinál? Nem lát a szemétől? De mielőtt kimondanánk, észrevesszük, hogy az illető, aki nekünk jött, valóban nem lát: vak. Ő is elesett. Haragunk egy szempillantás alatt elszáll, és együttérző aggodalom váltja fel: Megsérült? Segíthetek?”

Ez a rövidke történet jól szemlélteti, hogy a diszharmónia oka sok esetben a nemtudás. Ha ezt belátjuk, utat engedhetünk a bölcsességnek és az együttérzésnek.

Buddhizmus és pszichológia vízben játszó gyermek

A buddhizmus szerint nem azért szenvedünk, mert bűnösek, hanem azért, mert vakok vagyunk.

Erre a vakságra pedig az együttérzés lehet a gyógyír, hiszen közben szívünk megenyhül – ezáltal pedig képessé válunk arra, hogy nehézségeinkre kedvesen tekintsünk.

Azáltal, hogy a harag helyébe együttérzés lép, már nem zárkózunk el félelemből, sokkal inkább viszonyulunk kedvességgel a nehézségeinkhez – így lehetőségünk adódik a gyógyulásra is.

Nemtudás lehet például az irigység, amikor magunkénak kívánjuk egy társunk elért eredményeit, pedig nem tudjuk, hogy valójában mennyi munkája van abban, hogy elérte őket, vagy esetleg azt, hogy milyen áldozatokat hozott ezért.

Neurológiai alapok

Talán nem is gondolnánk, hogy az együttérzésnek neurológiai alapja is van. Az 1980-as években egy olasz tudós, Giacomo Rizzolatti kollégáival együtt felfedezett egy korábban ismeretlen agysejtcsoportot, amelyet tükörneuronoknak nevezett el. Azóta számos kísérletet végeztek, amelyek kimutatták, hogy a tükörneuronoknak köszönhetően képesek vagyunk átérezni a másik ember érzelmeit és szándékait.

Az együttérzés hallatán sokan téves gondolatokat feltételezünk, azonban az nem azt jelenti, hogy szét kellene osztanunk a vagyonunkat, minden hajléktalant be kellene fogadnunk, vagy környezetünk összes problémáját meg kellene oldanunk.

Buddhizmus és pszichológia keleti szerzetesek

Az együttérzés nem jelent kölcsönös függőséget vagy azt, hogy feláldozzuk magunkat másokért.

Hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy együttérzésünkkel együtt ránk zúdul mások összes terhe is, azonban ez csak akkor történhet meg, ha az egyoldalú – hiszen az együttérzés körébe minden lény, azaz mi magunk is beletartozunk. Együttérzésünk csak akkor teljesedhet ki, ha a két oldal, azaz a másokra, illetve a saját magunkra irányuló együttérzés harmóniában van.

Az együttérzésben az igen mellett, ugyanúgy ott van a nem is, hiszen együttérzés címszó alatt – egyéni és globális szinten egyaránt – nemet mondunk az erőszakra, a rasszizmusra és mindenféle gyűlöletre is.

Hétköznapi példaként említhetjük, amikor valaki kölcsön kér tőlünk. Habár szeretnénk segíteni, ha ez azzal jár, hogy nekünk és a családunknak nélkülöznie kellene a segítségnyújtás miatt, valószínűleg nemet fogunk mondani. Ebben az esetben pedig a nemet-mondás a tántoríthatatlan szeretetből fakad.

A második alapelvhez kapcsolódó gyakorlatban a vizualizációt kötjük össze szándékunkkal – így elindulva az együttérzés kialakításának útján.

Együttérzés-meditáció

Helyezkedj el kényelemesen, lélegezz nyugodtan, és figyelj a testedre! Hányszor lélegzel egy perc alatt? Hányszor dobban a szíved?

Ha sikerült kellően ellazulnod, és elvonatkoztattál a mindennapi nehézségek okozta negatív gondolatoktól, érezd át, ahogyan megbecsülöd az életedet! Gondold végig, mely tulajdonságaidért, eredményeidért, kapcsolataidért lehetsz hálás! Ha ezt végiggondoltad, gondolataidat tereld egy olyan – általad kiválasztott – személy irányába, aki közel áll hozzád, és akit szeretsz.

Képzeld őt magad elé, majd érezd át, ahogyan a szeretet áramlik kettőtök között. Vedd észre, hogy milyen kedves számodra! Ezután gondolataidat fordítsd az őt ért bánat felé. Érezd át, ahogyan együttérzéssel fordulsz a fájdalma felé, és osztozol abban. Közben magadban mantrázd az alábbi mondatokat:

„Öleljen át az együttérzés. Enyhüljön a fájdalmad és szenvedésed. Tapasztalj békét.”

Néhány perc múlva együttérzésedet fordítsd önmagad irányába! Mérd fel, hogy mennyi fájdalmat cipelsz, majd ismét mondd el:

„Öleljen át az együttérzés. Enyhüljön a fájdalmam és szenvedésem. Tapasztaljak békét.”

Egy idő után az együttérzést kiterjesztheted távolabbi barátaidra, szomszédjaidra és minden lényre.

Esetenként nehéznek érezhetjük az együttérzés gyakorlását, mert az egyet jelenthet fájdalmaink intenzívebb megélésével. Ne felejtsük el azonban, hogy fájdalmainkat, esetleges szenvedéseinket nem meggyógyítani akarjuk, csupán együttérzően fordulni feléjük azért, hogy a saját, illetve a világ szenvedéseinek elfogadásával közelebb kerüljünk lényünkhöz.

Az önegyüttérzésben rendkívül nagy szerepe van az egészséges önszeretet kialakításának is, amelynek kulcsa a mi kezünkben van.

3. „A gondolatok sokszor egyoldalúak és nem igazak. Tanuljuk meg tudatosítani a gondolatokat, ahelyett, hogy elvesznénk bennük.”

Képzeljünk el egy tipikus esetet: a párunk holmijai között egy ékszeres dobozt találunk. Első reakcióként könnyen elönthet bennünket a düh és a féltékenység – mondván, hogy biztosan egy másik nőnek vette az ékszert. De valóban így van? Vagy elképzelhető, hogy az ajándékkal éppen nekünk akart kedveskedni?

Buddhizmus és pszichológia buddha szobor

A buddhizmus hangsúlyozza, hogy meg kell értenünk a képzeletünk szőtte történetek erejét...

… egyúttal külön kell választanunk azokat valódi tapasztalatainktól. A fenti példából kiindulva érdemes lehet átgondolnunk: mi motiválhatja féltékenységünket? Van rá okunk, mert korábban már volt rossz tapasztalatunk aktuális párunkkal? Netán érzéseink mozgatórugója a saját önbizalomhiányunkból fakadó félelmünk?

Ha megfigyeljük ismétlődő gondolkodási folyamatainkat, megtapasztalhatjuk, hogy mennyire automatikusan alkotja meg gondolkodásunk az én és a más érzetét.

Ismétlődő gondolataink ítélkezéssel, védekezéssel és vágyakkal konstruálják saját énérzetünket, és ha időről-időre nem vizsgáljuk felül őket, hinni kezdünk bennük.

Azonban, ha kialakítjuk a gondolatainkra irányuló éberséget, megtapasztalhatjuk, hogy előzetesen alkotott hiedelmeink, valamint esetleges félelmeink sokszor elvakítanak bennünket, és valóságalap nélkül ítélkezünk.

Mentális jóllétünk nagyban függ attól, hogy mennyire ragaszkodunk hiedelmeinkhez, így a következő gyakorlatban megkérdőjelezzük azokat.

Egyoldalú gondolatok cseréje

Válaszd ki az életednek egy olyan területét, ahol nehézséget vagy konfliktust tapasztalsz! Ilyen konfliktus fakadhat például a munkatársaiddal, a barátaiddal vagy a családtagjaiddal való nézeteltérésből.

Idézd fel a legerőteljesebb hiedelmeidről, illetve az ezekkel kapcsolatos nehézségekről, emberekről és körülményekről alkotott „meggyőződéseid”-et. Azt, hogy „ők” milyenek, „én” milyen vagyok, „ez” milyen, és így tovább. Ezután kérdőjelezd meg őket: vajon teljesen igazak? Vagy lehet, hogy egyoldalúak? Mi változna az életedben akkor, ha bizonyos dolgokról, amiben nem vagy teljesen biztos, kiderülne az ellenkezője? Milyen érzéseket tapasztalsz a perspektívaváltás után?

Ha a fenti kérdéseket végiggondoltad, érdemes lehet annak a hatását is megélned, ha nem bonyolódsz bele egyoldalú gondolataidba! Pihenj el abban, hogy nem tudsz semmit! Milyen érzéseid támadnak, ha megpróbálod elengedni a másokról alkotott hiedelmeidet?

Ha megfigyeljük gondolatainkat, és megkérdőjelezzük azok igazságtartalmát, rájöhetünk: gondolataink olykor jóval elnagyoltabbak, mint feltételezzük. Bármennyire is hiszünk a saját nézőpontunkban, mindig lesznek más nézőpontok is, így érdemes tudatosan fordulnunk feléjük.

4. „A fájdalom elkerülhetetlen, de a szenvedés elkerülhető. A szenvedés oka a ragaszkodás. Ha megszüntetjük a ragaszkodást, megszűnik a szenvedés.”

A buddhista tanítások egyértelműen megkülönböztetik a fájdalmat és a szenvedést. Míg a fájdalmat a természetes világ szükségszerű részének tekinti, amelyek elválaszthatatlan létünktől (például testi fájdalmak), addig

„a szenvedés az élettel járó elkerülhetetlen fájdalomra adott reakció.”

A buddhizmus szerint a szenvedés oka a ragaszkodás. Ebből ered az ellenérzés, a nemtudás, és valamennyi egészségtelen tudatállapot, például a szorongás, a depresszió, a függőség vagy az irigység. Gondoljunk bele: mindannyian ki vagyunk téve az öregedésnek, bizonyos betegségeknek és számos elkerülhetetlen veszteségnek is, például az árulásnak.

Buddhizmus és pszichológia esernyős gyerek

Elkerülhetetlen veszteségeinket aligha tudjuk megelőzni életünk során.

A szenvedés, a fájdalommal ellentétben, azonban elkerülhető – mondja a buddhizmus. Ahhoz, hogy meg tudjunk szabadulni a szenvedéstől, egyúttal megtaláljuk a lelki békénket, el kell engednünk automatikus reakcióinkat, félelmünket és ragaszkodásunkat.

Már ismerjük?!

Talán nem is gondolnánk, de a módszert már jól ismerjük... Éjszaka lefekszünk aludni, és ezzel együtt szívesen elengedjük a világot is. Nagyon kellemes egy kis időre mindent magunk mögött hagyni, és egy jót aludni. Ugyanilyen kellemes lehet az is, ha ébrenlét során gyakoroljuk az elengedést.

Az elengedés nem jelenti azt, hogy nem törődünk magunkkal vagy környezetünkkel; sokkal inkább egy azokra irányuló kiegyensúlyozott reakciót jelent. Olyan ez, mint amikor a kisgyermek biciklizni tanul. Szülőként irányítjuk gyermekünket, segítünk neki egyensúlyban maradni, de nem fogjuk őt olyan szorosan, hogy azzal korlátozzuk, visszafogjuk haladásukat. Végül, amikor már úgy érezzük, hogy készen áll rá, elengedjük.

Ez az elengedés azonban nem azt jelenti, hogy a múltban szerzett tudást is elengedjük – csupán azt, hogy „kiürítjük csészénket”. Ezáltal elengedjük azokat a képeket, érzéseket, sérelmeket, amelyek gúzsba kötik lelkünket, és megakadályozzák, hogy csészénkbe friss italt töltsünk.

Elengedés-gyakorlat

Az elengedés gyakorlatához helyezkedj el kényelmesen. Fordulj kedves figyelemmel a tested és a légzésed felé; néhány percig pihenj meg a jelenben.

Ezután tudatosságodat fordítsd afelé a történet vagy érzés felé, amit el szeretnél engedni! Nevezd meg, majd együttérzéssel, ellenállás nélkül engedj teret a vele kapcsolatos érzéseidnek. Éld meg őket, majd kérdezd meg magadtól:

„Muszáj kapaszkodnom ezekbe a veszteségekbe és érzésekbe? Vagy itt az ideje, hogy elengedjem őket?”

A szíved tudni fogja a választ a kérdésekre! Ha tudatosan figyeled érzéseidet, megtapasztalhatod az elengedés gondolatával járó érzések milyenségét. Ha pozitív érzéseket, például könnyedséget tapasztalsz, máris megkaptad belső válaszodat a kérdésekre.

Képzeld azt, hogy az érzések, amelyeket el szeretnél engedni, olyanok, mint egy kád víz. Képzeletben húzd ki a fürdőkádból a dugót, és éld át, ahogyan a vízzel együtt kellemetlen érzéseid, hiedelmeid is távoznak! Közben szelíden mondogasd magadban: „engedd el, engedd el”. Add át magad az elengedésnek, és érezd szíved felszabadulását!

Ezután lásd magad előtt a jövőt, amelyben érzéseidet és körülményeidet elengedted! Érezd a szabadságot, a könnyedséget és a békét, amit az elengedés hozott.

Az elengedés folyamatához türelmesen álljunk hozzá. Bizonyos képek és érzések még visszatérhetnek, de ahogy folytatjuk a gyakorlást, ezek idővel elhalványodnak. Szívünk egyre könnyebb lesz, mi pedig egyre szabadabbak.

5. „A megbocsátás lehetséges, és egyben szükséges is. Sosincs túl késő hozzá, sohasem túl késő újrakezdeni.”

Életünk szinte elkerülhetetlen része, hogy időnkét megbántunk másokat, olyat teszünk vagy mondunk, amivel fájdalmat okozunk környezetünknek – vagy épp saját magunknak. Tettük ezt akár tudatosan, akár tudattalanul, emberi életünkben elkerülhetetlenül bekövetkeznek olyan események, amelyek után szükség van arra, hogy megbocsássunk, vagy épp mások bocsássanak meg nekünk.

buddhizmus és pszichológia nő elenged egy madarat

A megbocsátás egy eszköz a szenvedés végetvetéséhez.

Sok tévhittel ellentétben, a megbocsátás nem azt jelenti, hogy elfogadjuk társaink vétségeit, sem azt, hogy a továbbiakban azért kellene küzdenünk, hogy többé ne történhessen hasonló. A megbocsátás által harmóniát hozhatunk életünkbe, és sokat tehetünk mentális jóllétünkért, ha letesszük a régóta cipelt terheket.

A megbocsátás egy hosszabb munka; olyan folyamat, amely végéhez a sértettség, a düh és a bánat állapotain keresztül vezet az út.

Meg kell engednünk magunknak, hogy mielőtt a megbocsátás megkönnyebbülés formájában elérkezik hozzánk, megéljük a bennünk lévő fájdalmat is.

A megbocsátás eléréséhez a buddhista tanok hívői konkrét gyakorlatokat dolgoztak ki, ezekből mutatok most be egyet Nektek.

Megbocsátásmeditáció

A gyakorlathoz ülj le kényelmesen, hagyd, hogy szemed lecsukódjon, légzésed pedig könnyeddé váljon. Tudatodat tereld a fájdalom felé, amit az okoz, hogy nem tudsz megbocsátani. Milyen érzelmeket cipelsz magaddal emiatt? Lásd magad előtt a faladat, amelyet azért emeltél magad köré, mert nem tudtál megbocsátani bizonyos sérelmekért.

Bocsáss meg azoknak, akik ártottak Neked!

Kezdj el megbocsátani az alábbi szöveggel: „Sokféleképpen ártottak nekem mások, rosszul bántak velem, elhagytak, gondolatban, szóban és tettben, szándékosan vagy tudattalanul.”

Rövid időre idézd fel ezeket az eseményeket! Milyen érzések kavarognak benned, ha rájuk gondolsz? Mit érzel akkor, ha arra gondolsz, leteszed a múltad miatt cipelt kellemetlen érzéseket? Készen áll rá a szíved, hogy letedd a fájdalom terhét, és megbocsáss?

Ha igen, most mondd ezt: „Emlékszem arra, hogy mások hogyan ártottak nekem, hogyan sértettek meg sokféle módon, félelemből, fájdalomból, zavarodottságból, haragból. Túl régóta cipelem a szívemben ezt a fájdalmat. Amennyire most tudok, megbocsátok mindenkinek. Megbocsátok azoknak, akik ártottak nekem!”

Bocsáss meg magadnak!

Mondd ezt: „Sokféleképpen bántottam magamat. Sokszor elárultam, cserbenhagytam magam, szenvedést okoztam magamnak gondolatban, szóban vagy tettben, szándékosan vagy a tudatomon kívül.

Lásd, ahogy ártottál magadnak, és érezd a fájdalmat, amelyet emiatt cipelsz. Éld meg az érzéseidet! Mindezek ellenére érzékeld azt is, hogy tested és egész lényed milyen értékes! Lépésről lépésre próbáld letenni a fájdalom terhét.

Ismét mondd el magadnak: „Teljes szívből megbocsátom, hogy tettel vagy a tett elmulasztásával, félelemből, fájdalomból, zavarodottságból ártottam magamnak. Megbocsátok magamnak!”

A gyakorlatokat addig ismételgethetjük (akár több napon keresztül), amíg azt nem érezzük: a szívünk megkönnyebbült, és sikerült megbocsátanunk.

Vannak azonban nagy fájdalmaink, amelyek esetében nem megy ilyen gyorsan az elengedés; a gyakorlat ellenére is erős haragot érzünk. Ilyenkor bocsássunk meg magunknak azért, amiért még nem állunk készen a továbblépésre!

Megbocsátást nem lehet sem erőltetni, sem színlelni…

… vagyis lehet, de könnyebbség helyett, lelkünk valószínűleg csak egyre nehezebb lesz. Így érdemesebb inkább időt adnunk magunknak arra, hogy készen álljunk múltunk elengedésére, és megvárnunk, amíg szívünk bölcs, szerető kedvességgel nyílik meg. Ez persze nem azt jelenti, hogy nekünk nem kell tudatosan, lépésről lépésre tennünk azért, hogy képesek legyünk megbocsátani a sokszor megbocsáthatatlannak tűnő történéseket.

Buddhizmus és pszichológia: a lelki szabadság felé vezető út

Buddha rengeteg nemes gondolatot és bölcsességet hagyott hátra számunkra, amelyek gyakorlása révén mi is bölcs felismerésekkel gazdagodhatunk. Nem kell buddhistának lennünk ahhoz, hogy tanaiból megfogadjunk egyet-egyet, és gyakorlatai közül alkalmazzuk azokat, amelyekre aktuálisan éppen szükségünk van.

A buddhista gyakorlatokkal lépésről lépésre formálhatjuk lelkünket és szívünket is, amelynek köszönhetően egyre tudatosabbak, egyre bölcsebbek és egyre szabadabbak leszünk. Éljünk hát ezen lehetőségeinkkel.

A buddhista tanítások összessége nem vallás, hanem az emberi tudat tudománya."

- a Dalai Láma

Extra tartalomként +1 gyakorlatot találsz a Megoldásközpont Zárt Facebook Csoportjában. Csatlakozz bátran, és vizsgáld meg tudatállapotaidat!

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes privát Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha nyitott vagy a megoldásközpontú, pozitív pszichológiai szemléletre.

Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával.

Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 😉

Felhasznált szakmai tartalom

  • Austin, J. H. (1998): Zen and the brain: Toward an understanding of meditation and consciousness. Cambridge: MA, MIT Press.
  • Fromm, E., Suzuki, D., T., De Martino, R. (1960). Zen Buddhism and Psychoanalysis. NY: Harper & Row.
  • Jack K. (2017): A bölcs szív – Buddhista tanítások pszichológiai megközelítésben a nyugati világ számára. Budapest: Ursus Libris.
  • Rizzolatti, G., Fabbri-Destro, M. & Cattaneo, L. (2009). Mirror neurons and their clinical relevance. Nature Clinical Practice Neurology, 5, 24–34.
  • Wallace, B. A., & Shapiro, S. L. (2006). Mental balance and well-being: building bridges between Buddhism and Western psychology. American Psychologist, 61(7), 690.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.